Az unió alapértékeit, az egységes piacot és a szolidaritást egyaránt próbára teszi a mélyülő recesszió. Miközben az eurózóna tagjai külön keresik a kiutat, az új tagállamok hiába ácsingóznak átfogó mentőcsomagra.

Tapasztaltabb EU-tagállamok sem irigyelhetik Csehországot, amely az EU soros elnökségének január eleji átvételekor rögvest két válságot is kapott a nyakába. De a gázai háború elülése és az orosz–ukrán gázvita lecsendesedése ellenére sem pihenhet: Európa napról napra borúsabb gazdasági kilátásokkal szembesül. Eleinte csak a korábbi EU-elnökséget ellátó francia kormány köreiben bírálták a cseh elnökség ügyetlenkedését, majd a gazdasági összeomlással szembeni tétlenségét, ám lassanként a németek és mások is elégedetlenkedni kezdtek. Prága egy darabig nem vette a jelzéseket, és csak akkor ragadta magához a kezdeményezést, amikor február elején már elterjedt, hogy Berlin és Párizs újabb uniós csúcsot akar összetrombitálni. A cseh elnökség csupán órákkal előzte meg a francia–német párost, és egyszerre két rendkívüli EU-csúcsot is meghirdetett. Az elsőt mindjárt március 1-jére, amikor is a pénzügyi szektor talpra állítását és a gazdaság élénkítését célzó programokat hangolnák össze.

HVG

Lélektanilag kedvező pillanatban lépett Mirek Topolánek cseh kormányfő, mivel a francia kormány éppen elfogadta az összesen 7,8 milliárd eurós autóipari mentőcsomagot, amelynek keretében a 3-3 milliárd euróhoz jutó két óriás, a Renault és a PSA Peugeot Citroen kötelezettséget vállalt, hogy a hitel lejártáig egyetlen franciaországi üzemét sem zárja be, és mindent megtesz a létszámleépítések elkerülésére. Nicolas Sarkozy francia elnök állami beavatkozást előnyben részesítő válságkezelési ötletparádéját a liberálisnak mondott tagállamokban eddig is gyanús szemmel nézték. Topolánek így egyenesen azzal indokolhatta az uniós állam- és kormányfők találkozóját, hogy Európában egyre nagyobb a protekcionizmus és a „gazdasági nacionalizmus” veszélye, fel kell oldani az emiatt létrejött feszültséget. Csehország nincs egyedül a félelmeivel, a tíz közép- és kelet-európai új tagállam a vasárnapi EU-csúcs előtt külön is egyeztet.

A hitelpiacok kiszáradása és a minden előrejelzésnél gyorsabb gazdasági visszaesés egyszerre teszi próbára az EU-ban az egységes piacot és a tagállamok közti szolidaritást. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet friss értékelése szerint az uniós országokban eddig bejelentett adójellegű intézkedések és állami támogatások elérik a 270 milliárd eurót, ami az EU összesített hazai össztermékének (GDP) 2,8 százaléka. Az Európai Bizottság (EB) által tavaly novemberben reméltnél több forrást mozgósítottak tehát a kormányok. A baj csak az, hogy a tőkeinjekció eloszlása egyenetlen: csaknem 90 százalékát 13 tagállam teremti elő. Ezek ráadásul rendre kész helyzet elé állítják egymást, s utólag vitatkoznak arról, melyek a gazdaság élénkítésének még tolerálható eszközei. Hatalmas nyomás nehezedik az EB-re is, amely a bankszféra megmentése érdekében már felpuhította az állami támogatások szabályait, s most a tagállamok egy része azt szeretné, lépje meg ugyanezt az élénkítés kedvéért más ágazatokban, például az autógyártásban is.

Az ág is húzza az eurózónába iparkodó kelet-közép-európai új tagállamokat. Nem elég, hogy kormányaik – éppen az eurócsatlakozáshoz szükséges maastrichti kritériumokat szem előtt tartva – eleve nem tudnak olyan mélyen a zsebükbe nyúlni, az egységes piac működését óvni hivatott versenyjog alkalmazásának fellazítása is elsősorban rájuk üthet vissza. Az adófizetők pénzén feltőkésített nyugat-európai bankok egyáltalán nem sietnek az új tagállamokban bejegyzett leányvállalataik hóna alá nyúlni, sőt sok esetben saját hatóságaik elvárásának eleget téve befagyasztották azok finanszírozását. Úgy tűnik, hiába sürget átfogó uniós mentőcsomagot a kelet-európai régióba irányuló banktőke-kihelyezésben élenjáró Ausztria. Joaquín Almunia pénzügyi és gazdasági biztos a múlt héten a 2004-es bővítés ötödik évfordulójára készített bizottsági jelentést bemutatva világosan értésre adta: az EU – legalábbis önállóan – egyelőre nem tud többet tenni az új tagállamokért.

Nem olyan időket élünk, amikor bármelyik kormány is könnyedén nagylelkűsködhetne, elvégre mindegyiknek a saját választóival kell elszámolnia arról, mire költi a közpénzeket – emlékeztetett a minap a Le Monde hasábjain Jean Pisani-Ferry, a Bruegel intézet igazgatója. Az elemző az intézet magyar vendégkutatójával, Darvas Zsolttal közösen jegyzett esszéjében nemrég kifejtette: új politikai és gazdasági megosztottság alakulhat ki az EU-ban az euróövezeten kívüli új tagállamok rovására. Almunia ugyan azt állította, hogy végső soron az euró azoknak a gazdaságoknak is védelmet jelent, amelyek csak készülnek a bevezetésére, ám szakértők szerint ennél kézzelfoghatóbb segítség kell. Például az Európai Központi Bank (ECB) az eurózónán kívüli jegybankoknak is nyújthatna úgynevezett swap- hitelt vagy befogadhatna nem euróban denominált állampapírokat is. Annál is inkább, mivel a kelet-európai valuták spirálszerű leértékelődése időzített bomba az euró számára.

Csakhogy az euróövezeten belül még abban sincs egyetértés, hogy az egyik tagállam megtámogathatja-e a másikat, ha netán megszorul, miként az eurót használó országok állampapírjai közti egyre szélesebb hozamolló miatt aggódó Peer Steinbrück német pénzügyminiszter felvetette. A szerződések az ilyen mentőakciót nem engedik meg, hogy minél nagyobb költségvetési fegyelemre ösztönözzék a tagállamokat. A kivételes körülmények azonban egyre több játékszabályt írnak felül. Jellemző, hogy amikor a napokban az EB a GDP-hez viszonyított 3 százalékos államháztartási hiányt túllépő Franciaország, Spanyolország, Írország, Görögország, Lettország és Málta ellen túlzottdeficit-eljárás indítását javasolta, Almunia nem győzte hangoztatni, hogy szankciókról szó sincs, Brüsszel hivatalból köteles lépni. Az EB megértését és türelmét csak fokozza az európai parlamenti választások közeledése, mert a testület újrajelölésében bízó elnöke, José Manuel Barroso igyekszik kerülni minden felesleges konfliktust a meghatározó tagállamokkal.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Lamperth Mónika lehet a budapesti főjegyző

Lamperth Mónika lehet a budapesti főjegyző

104 menedékkérőt mentett ki egy hajó Olaszországnál egy gumicsónakból

104 menedékkérőt mentett ki egy hajó Olaszországnál egy gumicsónakból

Videó: 5,5 km mélyen találtak meg egy, 2. világháborúban elsüllyesztett japán hadihajót

Videó: 5,5 km mélyen találtak meg egy, 2. világháborúban elsüllyesztett japán hadihajót

Kunhalmi: Jól vizsgázott az ellenzéki szövetség, ezt kell országosan továbbvinni

Kunhalmi: Jól vizsgázott az ellenzéki szövetség, ezt kell országosan továbbvinni

A műtárgyakra költött milliárdok ellen is tiltakoznak a környezetvédők

A műtárgyakra költött milliárdok ellen is tiltakoznak a környezetvédők

Miért vesznek egyre többen bakelitlemezt?

Miért vesznek egyre többen bakelitlemezt?