szerző:
HVG

Akár világi nagykoalíció, akár ultrajobboldali kormány alakul Izraelben, a baloldal történelmi vereséget szenvedett, és előretörtek a zsidó állam arab kisebbségét támadó erők.

Attól a naptól kezdve, hogy Benjamin Netanjahu, a jobboldali Likud párt vezetője elfoglalja az izraeli miniszterelnöki posztot, meggyűlik a baja Barack Obama amerikai elnökkel – cikkezett vészjóslóan az izraeli sajtó egy része. A demokrata párti Obama egyik fő külpolitikai céljának tartja az arab–izraeli béke előmozdítását, de Izraelben úgy vélik, a kormányalakításra múlt pénteken felkért Likud-vezér ehhez nem lesz partner. A gyerekkori beceneve után Izraelben Bibiként is emlegetett Netanjahu ugyanis nem annyira a végleges politikai megállapodást pártolja, inkább a palesztin gazdaság felvirágoztatására helyezi a hangsúlyt.

Rácáfolva a vádakra, Netanjahu már vasárnap megígérte: együttműködik Obamával a béke előmozdítása érdekében. Pedig 1996–1999-es miniszterelnöksége idején sok borsot tört az akkori amerikai elnök, Bill Clinton orra alá az 1993-ban kezdődött oslói békefolyamat megakasztásával. Az 59 éves politikus újdonsült kompromisszumkészségére utal az is, hogy a palesztinokkal való megegyezést szorgalmazó, Cipi Livni vezette jobbközép Kadimának és Ehud Barak Munkapártjának ajánlott koalíciós együttműködést.

Létre is jött az első találkozó Netanjahu és Livni között, de az álláspontok egyelőre nem közeledtek. Livni szerint a békefolyamatot illetően megmaradtak az alapvető különbségek. A koalíciókötés nyilván attól függ, hajlandó-e Netanjahu a ciszjordániai zsidó telepek felszámolására, a palesztinokat kielégítő területi engedményekre és a Golán-fennsík visszaadására a Szíriával való béke érdekében.

Livni számára azért is elfogadhatatlan, hogy Netanjahu másodhegedűseként szálljon be a kormányba, mert a február 10-ei választást 28 mandátummal a Kadima nyerte. Simon Peresz elnöktől mégis a 27 helyet szerzett Likud vezére kapott kormányalakítási megbízást, mert a frakciók többsége őt javasolta, így Livninek nem lenne meg a többsége a 120 fős kneszetben. Szóba jöhet ugyanakkor, hogy egységkormány esetén Livni és Netanjahu egymást váltja a kormányfői poszton, amint arra Izraelben az 1980-as években már akadt példa a likudos Jichák Samír és a munkapárti Peresz között.

Netanjahu nem szívesen állna össze a Likudtól jobbra elhelyezkedő ultranacionalista és vallásos pártokkal, amelyek végképp gúzsba kötnék a békepróbálkozásokat. Első kormánya bukott meg tíz éve azért, mert jobboldali partnerei – a ciszjordániai Hebron felosztásáról washingtoni nyomásra kötött alku után – kiléptek a koalícióból. Ráadásul nem könynyű kibékíteni egymással a 15 mandátummal a harmadik legnagyobb frakcióval bíró, makacsul világi Jiszrael Bétenu (Izrael a mi hazánk) pártot a vallásos Sasszal. Az előbbi követeli például a rabbinátusok által intézett házasság polgári intézményének a bevezetését, és véget akar vetni annak, hogy a vallásos pártok saját oktatási és szociális programjaik javára állandóan zsarolják a mindenkori kormányt.

Létrejöhet egy szekuláris front is a Kadimával, a Likuddal és a Jiszrael Bétenuval. Ehhez azonban utóbbinak nyitottnak kellene lennie a palesztin követelések előtt. Avigdor Liebermannak, a Jiszrael Bétenu vezetőjének pragmatizmusáról mindenféle hírek keringenek. Martin Indyk, az USA volt izraeli nagykövete nemrég megjelent könyvében például azt állítja: a 2000-es Camp David-i tárgyalásokon Jasszer Arafat azért is mondott nemet a munkapárti Barak vezette kormány békejavaslatára, mert Lieberman tudatta a palesztin vezetővel, hogy ő is áldását adná az alkura. Arafat úgy okoskodott: ha ugyanazt megkapja az izraeli jobboldaltól, miért fogadja el a baltól.

Netanjahunak hat hete van a kormányalakításra, a választásnak azonban sokkal távolabbra mutató következményei vannak. A baloldal, az úgynevezett béketábor, szinte eltűnt: a zsidó államot az alapítása óta évtizedeken át irányító Munkapárt története legrosszabb választási vereségét érte el, a szebb napokat látott baloldali–liberális Merec pedig törpeformációvá zsugorodott. Az izraeli közvélemény jobbra tolódásában nagy szerepet játszik, hogy a választásra a háromhetes januári gázai háború után került sor. A Munkapárt lemorzsolódása azonban már régóta tart, az oslói folyamat kudarca sokat ártott a pártnak, ahonnan többen – így a veterán Peresz – is átléptek a Kadimába.

Miközben egyre inkább megkérdőjeleződik a békefolyamat, valamint a két állam megoldásának esélye, egy Izrael létét igencsak befolyásoló új kérdés merült fel. Lieberman pártja úgy tudott harmadiknak befutni, hogy az izraeli arab kisebbség Ciszjordániába történő kiutasításával, állampolgárságuk megfosztásával kampányolt. Szerinte ugyanis a 7 milliós izraeli lakosság ötödét adó arabok nagyobb veszélyt jelentenek a zsidó államra, mint a gázai és a ciszjordániai palesztinok.

Bár az Izraelben élő és izraeli állampolgársággal rendelkező arabok békésen megférnek a zsidókkal, Lieberman a választók félelmeire játszott. A demográfiai előrejelzések szerint 2025-re a zsidó állam lakosságának negyedét az arabok teszik ki, ami azt jelenti, hogy az ország demokratikus berendezkedését fenntartva veszélybe kerül Izrael zsidó identitása. A társadalom hangulatváltozását jól jelzi, hogy Benny Morris – aki baloldali történészként régebben a palesztinok 1948-as erőszakos elűzéséről írt – manapság az izraeli arabokat gázai és ciszjordániai társaik ötödik hadoszlopaként emlegeti. Morris szerint ha Izrael léte a tét, akkor jogos a kiutasításuk. Ebben a légkörben azonban vészes folyamat indulhat el: minél nagyobb a bizalmatlanság, az izraeli arabok annál kevésbé éreznek lojalitást az ország iránt.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Állítják, nem a Puskás Aréna miatt ment el az áram Zuglóban

Állítják, nem a Puskás Aréna miatt ment el az áram Zuglóban

Nincs roham a nyelviskolákban, több ezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból

Nincs roham a nyelviskolákban, több ezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból

Több mint 70 embert kellett ellátni a Katalóniában történt éjszakai tüntetések után

Több mint 70 embert kellett ellátni a Katalóniában történt éjszakai tüntetések után

Jobbra és balra is vezetett a Kádár-kori ellenzéki művészek útja

Jobbra és balra is vezetett a Kádár-kori ellenzéki művészek útja

Az ellenzék újra akarja számoltatni a szavazólapokat Győrben

Az ellenzék újra akarja számoltatni a szavazólapokat Győrben

Két újszülött gyermekét is megfojtotta egy sárkeresztúri nő

Két újszülött gyermekét is megfojtotta egy sárkeresztúri nő