Hatással lehet a közelgő európai parlamenti választás eredményére is a mind súlyosabb gazdasági recesszió. A részvétel valószínűleg továbbra is alacsony marad.

HVG
Mind a 27 tagállamra kiterjedő médiakampánnyal buzdítja az Európai Parlament (EP) a polgárokat, hogy vegyenek részt a június 4–7. közötti választáson. Az EP kedden nagy csinnadrattával bemutatott kommunikációs stratégiájának fő célja, hogy minél több szavazót mozgósítson. A válság ellenére minden bizonnyal ez lesz az unió jövő heti tavaszi csúcsértekezletének egyik fő témája is. Az első, 1979-es EP-voksolás óta – amikor az átlagos részvétel 63 százalék volt – folyamatosan csökken az európaiak szavazási hajlandósága. Legutóbb, 2004-ben már csak a jogosultak 46 százaléka járult az urnákhoz, noha némelyik tagállamban – például Belgiumban, Luxemburgban, Görögországban – a szavazás kötelező. Hiába az EP és az Európai Bizottság (EB) minden erőfeszítése, hogy „emberarcúvá” tegye az uniót, a legfrissebb Eurobarometer-felmérés sem kecsegtet sok jóval: csupán a megkérdezettek harmada készül szavazni, és több mint a felét egyáltalán nem érdekli az EP-választás.

A gazdasági recesszió elemzők szerint a politikai paletta két szélén álló kisebb pártszövetségeknek kedvez, amelyek valamelyest növelhetik EP-mandátumaik számát. A fő kérdés, hogy mennyire módosulnak az erőviszonyok a három meghatározó politikai család – a néppárti, a szocialista és a liberális – között. A legnagyobb frakció, a kereszténydemokrata–konzervatív Európai Néppárt–Európai Demokraták (EPP–ED) pozíciója az első helyen fél éve még megingathatatlannak látszott, ám a válság új reménnyel tölti el a második legnagyobb erőt adó európai szocialistákat (PES), akik a jobbközép által képviselt neoliberális gazdaságpolitika bírálatát állítják választási hadjáratuk középpontjába. Az EU-szerte emelkedő munkanélküliség és létbizonytalanság elsősorban a hatalmon lévő pártokra üthet vissza, márpedig a tagállamok többségében nem szocialisták kormányoznak.

A növekvő elégedetlenséget főként a szélsőbal és szélsőjobb pártok tudják meglovagolni. Az utóbbi hetekben a nagyobb tagállamokban napvilágot látott közvélemény-kutatások alapján feltételezhető, hogy az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség és a Nemzetek Európájáért Unió elnevezésű csoportok a néppártiaktól és a szocialistáktól egyaránt rabolnak mandátumokat. A jobbközép koalíció alól mégis inkább a brit toryk húzhatják ki a szőnyeget, ha beváltják fenyegetésüket, és kiléptetik képviselőiket a frakcióból, s a cseh Polgári Demokrata Párttal (ODS) és más euroszkeptikus honatyákkal összefogva új, önálló frakciót gründolnak (ehhez júliustól legalább hét tagállamból 25 képviselő kell). Az új parlamentbe sajátos színt hozhat az ír euroszkeptikus Declan Ganley üzletember által alapított Libertas. A lisszaboni szerződést ellenző párt a demokrácia, elszámoltathatóság, átláthatóság jelszavakkal a napokban kezdte kampányát Nagy-Britanniában, de Francia- és Svédországtól Szlovákiáig és Észtországig az EU minél több államában tervez jelölteket állítani. Ha bekerül, a szélsőségesekhez csatlakozhat.

Az EP-választás közvetlen tétje, hogy mely politikai család jelöli az unió végrehajtó testületének vezetőjét, az EB elnökét. Mindeddig a posztot 2005 óta ellátó portugál José Manuel Barrosót tartották befutónak, újabban viszont mintha csökkennének újraválasztási esélyei. A tagállamok egy része úgy véli, a példátlan gazdasági megrázkódtatások közepette Barroso és a bizottság nem áll a helyzet magaslatán. Nem kerülte el a figyelmet, hogy a legutóbbi, március 1-jei rendkívüli EU-csúcson Nicolas Sarkozy francia államfő – aki korábban több ízben is kiállt Barroso mellett – kitérő választ adott, amikor az EB-elnök újrajelöléséről faggatták. Sőt kifejtette, hogy az új végrehajtó testületről okosabb lenne a lisszaboni szerződésről szóló írországi referendum eredményének ismeretében dönteni. A tavaly decemberi EU-csúcson az uniós állam- és kormányfők még abban maradtak, hogy az EP-választás után azonnal megkezdik az egyeztetést a bizottság összetételéről. Írországban azonban csak valamikor október táján ismétlik meg a népszavazást.

Sarkozy felvetésére rímel az EP egy friss, Jean-Luc Dehaene volt belga miniszterelnök által jegyzett jelentése is, amely szintén azt javasolja, hogy csak az ír referendum után indítsák el az EB kinevezési eljárását. Már csak azért is, mivel a népszavazás kimenetelétől függ, hány tagja lehet az EB-nek. A hatályos nizzai szerződés szerint csökkenteni kellene a testület létszámát, a lisszaboni szerződés életbelépése esetén viszont a tagállamok ezt nem tennék meg. Ha a referendum sikeres, két új tisztség, az EU-elnöki és az EU-külügyminiszteri betöltéséről is gondoskodni kell, ami tovább bonyolítja az alkufolyamatot. Ebben a sokismeretlenes egyenletben eddig Barroso volt az egyetlen biztos tényező, ám néppárti utódjelöltjeként az utóbbi napokban Jan Peter Balkenende holland, majd Francois Fillon francia kormányfő neve is felröppent.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Donald Trump „nőügyei” megérkeztek Magyarországra

Donald Trump „nőügyei” megérkeztek Magyarországra

Így használhatja a Google fordítóját böngésző nélkül

Így használhatja a Google fordítóját böngésző nélkül

Mindenük megvan, de szavuk nincs – ezt érzik a volt NDK-sok a falomlás 30. évfordulóján

Mindenük megvan, de szavuk nincs – ezt érzik a volt NDK-sok a falomlás 30. évfordulóján

Tíz éve nincs velünk a Gusztáv és a Vuk alkotója

Tíz éve nincs velünk a Gusztáv és a Vuk alkotója

Radar 360: Radikális iskola költözhet a fővárosba, visszatér a nyár

Radar 360: Radikális iskola költözhet a fővárosba, visszatér a nyár

Jim Jarmush új filmjével indul a Titanic Filmfesztivál

Jim Jarmush új filmjével indul a Titanic Filmfesztivál