szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Rabszolgaszállító hajók egykori kikötőjéből mára Afrika egyik legjobb mutatókkal jellemzett országává, az EU különleges státusú partneréve vált a volt portugál gyarmat Zöld-foki Köztársaság.

Az egykori kelet-európai szocialista országokból, így Magyarországról is több turistát és működő tőkét remélnek a Zöld-foki-szigeteken – jelentette ki a HVG-nek José Maria Neves, a köztársaság miniszterelnöke minapi lisszaboni látogatásán. A Szenegál partjaitól 455 kilométerre fekvő, két nagyobb szigetcsoportból, kilenc lakott, de összesen 18 szigetből álló Zöld-foki Köztársaság 1975-ben nyerte el a függetlenségét, és a portugál gyarmati uralom után másfél évtizeden át baloldali irányvonalat követett. Akkoriban szorosan együttműködött a kelet-európai államokkal, ám a kapcsolat az 1990-es évek elején – a kelet-európai rendszerváltás, illetve a szigeteken tartott demokratikus választást követő politikai irányváltás után – gyakorlatilag megszűnt. Ezt szeretnék most újjáéleszteni, turistákra, befektetőkre és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére számítva. A volt szocialista országokban, köztük Magyarországon tanult a diplomás szigetországbeliek túlnyomó része – emlékeztetett a kormányfő –, így nincs nyelvi akadálya a közeledésnek.

A portugálok által az 1400-as évek közepén felfedezett, természeti kincsekben szegény, egykor mezőgazdaságból élő szigetország főként az idegenforgalomnak és az ahhoz kapcsolódó befektetéseknek köszönheti az utóbbi évek átlagosan évi 6 százalékos gazdasági növekedését. Az afrikai átlagot meghaladó ütem ellenére az egy főre jutó jövedelem alig több évi ezer dollárnál, a lakosság egynegyede szegénységben él, kevés a képzett szakember, elmaradott az infrastruktúra, kevés az édesvíz. A száraz klíma a mezőgazdasági termelést is nehezíti (a fő termény a banán, a cukornád és a datolya, valamint jelentős a halászat), és sok gondot okoz a szétdaraboltság is.

Egyre fontosabb az immár a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát adó, százezer szállodai férőhellyel bíró turisztikai ágazat. Jóllehet sem az építészet, sem a táj nem kínál különösebb látnivalókat, a szubtrópusi éghajlat, az áttetsző tenger, a sokfelé még érintetlen természet évente 300 ezer turistát – és egyre több tőkét – csal a szigetekre.

Az utóbbi évek gazdasági növekedése politikai stabilitással társult, és a Zöld-foki Köztársaság a gyengén fejlett országok sorából a közepesen fejlettek közé emelkedett. Több mutatója, mint a várható élettartam (71 év) vagy az írástudók aránya (81 százalék) egyes fejlett országokéhoz is közel áll. A Freedom House pedig a polgári és politikai szabadságjogok szempontjából egyedüli afrikai országként a legfelső kategóriába, a szabad államok közé sorolja. Gazdasága nyitott, az élelmiszerek 80 százalékából és szinte minden egyébből importra szorul. Jelentős tétel a külföldön élő állampolgárok hazautalása. Miközben a szigetek állandó lakosságát 450 ezerre becsülik, számítások szerint közel egymillióan dolgozhatnak külföldön.

A turistaparadicsomként is emlegetett szigetek gazdaságát is érzékenyen érinti a krízis – ismerte el Lisszabonban a miniszterelnök. Visszaesett az idegenforgalom, elmaradoznak a külföldi befektetések, és kevesebb a hazautalás is. Emiatt várhatóan tovább nő a már most is magas, 18 százalékos munkanélküliség. A szociáldemokrata kormány a válság hatásait állami beruházásokkal, adócsökkentéssel és a legrászorultabbak támogatásával igyekszik enyhíteni. Az új befektetések főként a repülőterek, a kikötők, az úthálózat, a közvilágítás és a vízellátás fejlesztését szolgálják.

„Nemzetközi szolgáltató központtá szeretnénk fejleszteni a szigeteket” – mondta Neves miniszterelnök, aki a turizmus mellett a hajózásban és a távközlésben lát lehetőséget. Elhelyezkedése már a korábbi évszázadokban is fontossá tette a szigeteket. A tengerjáró hajók többnyire ott álltak meg vizet felvenni, az angolai polgárháború idején pedig a kubai katonai repülőgépek is használták bázisként. Mérsékelni akarják a függést a kőolajtól, a tervek szerint 2020-ban a természeti lehetőségeket jobban kihasználva az ország energiaszükségletének felét megújuló forrásokból fedezhetik. Kiaknázatlan lehetőségek vannak a halászatban, különösen miután az EU nemrég feloldotta a behozatali tilalmat.

Az uniós tagországok – elsősorban Portugália, Olaszország és Spanyolország – mellett az utóbbi években Kína vált a legjelentősebb külföldi befektetővé. Kínai tőkéből készültek például a kormánynak és a parlamentnek otthont adó épületek, de duzzasztógát, kórház, iskola, stadion és távközlési technológiai központ is. Kína szívesen részt venne a tenger alatt remélt gázmezők kiaknázásában és egy különleges kereskedelmi övezet létrehozásában is. Az arab tőkét a kormány elsősorban Marokkó bevonásával csábítaná az országba.

Bár többször felmerült – és portugál politikusok is támogatnák –, Neves nem tartja reálisnak a csatlakozást az EU-hoz. Az unióval 2007-ben aláírt különleges partnerségi szerződés – amelynek részletei egyelőre kidolgozatlanok – egyik fontos területe a biztonsági együttműködés. A forgalmas tengeri útvonalak mentén fekvő szigetek térsége ugyanis az EU-ba irányuló drogkereskedelem egyik fő terepe.

MUHARAY KATALIN / LISSZABON

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Három iPhone támogatása is megszűnhet jövőre

Három iPhone támogatása is megszűnhet jövőre

Kásler Miklós: Rendkívüli idők állnak előttünk

Kásler Miklós: Rendkívüli idők állnak előttünk

Női vezetője lehet az Egyesült Államok hírszerzésének

Női vezetője lehet az Egyesült Államok hírszerzésének