szerző:
HVG

Az Európai Bizottság elnökének kinevezése, valamint a lisszaboni szerződés ratifikálása fejében Írországnak nyújtandó jogi garanciák kérdése körül forog az heti EU-csúcs.

Mégsem megy mennybe José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke? A néppártiak magabiztos európai parlamenti (EP) választási győzelme (HVG, 2009. június 13.) ellenére a június 18–19-ei, lapzártánk utáni EU-csúcs előtti napokban egyre valószínűbbnek látszott, hogy a jobboldali tömörülés által újrajelölt Barroso politikai támogató nyilatkozatot kaphat ugyan a Brüsszelben összesereglő uniós állam- és kormányfőktől, ám hivatalos jelölése egyelőre elmarad. Hiába tört lándzsát Barroso minél gyorsabb formális kinevezése mellett előbb a féléves soros EU-elnökséget ellátó Csehország nevében Ján Fischer kormányfő, majd a stafétabotot július 1-jétől átvevő Svédország miniszterelnöke, Fredrik Reinfeldt, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök a csúcs előtt egy héttel beletaposott a fékbe.

Párizsi megbeszéléseik után közölték, egyikük sem híve a kapkodásnak. Mindketten támogatják ugyan Barrosót, de a jogi döntést később kell meghozni, az EB újrázni kívánó elnöke addig is terjessze elő ötéves programját. Amellett, hogy sem Párizsban, sem Berlinben nem szeretnék, ha túl könnyen Barroso ölébe hullana a poszt, gyors kinevezésének mindenekelőtt jogi akadálya van. A hatályos nizzai és a remények szerint még az idén életbe lépő lisszaboni szerződés eltérően határozza meg az EB létszámát és tagjai kinevezésének a módját is. A nizzai rendelkezések értelmében az új EB létszámát legalább eggyel csökkenteni kellene, a lisszaboni szerződés életbelépése esetén viszont nem. A lisszaboni játékszabályok abban is eltérnek, hogy a tagállamoknak az EB-elnök jelölése előtt konzultálniuk kellene az EP-vel, ami jelenleg még nem szükséges. A tanács így jogilag aggályos helyzetet teremtene, ha most elindítaná az EB-elnök kinevezési eljárását, aztán menet közben hatályba lépne a lisszaboni szerződés.

A kivárás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy informálisan ne kezdődhetnének el a politikai egyeztetések a tanács és az EP között. Sőt, az uniós külügyminiszterek hétfői luxemburgi találkozója után kiszivárgott, hogy ha Barroso nem hivatalos jelölése kedvező fogadtatásra talál az EP-ben, a képviselők július közepén, az alakuló ülésen, mégiscsak ráüthetik a pecsétet a kinevezésre. Csakhogy sok tagállam kívánatosnak tartaná, ha a lisszaboni intézményrendszer három főszereplőjéről – az EB elnökéről, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács állandó elnökéről, valamint az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéről – a politikai és a földrajzi egyensúly megőrzésével egy csomagban születne végső döntés. Barrosónak egy darabig még biztos nem lesz nyugta, a tagállamok minden bizonnyal óriási nyomást gyakorolnak majd rá, hogy biztosukat nekik tetsző tárcához juttassa, de a választási vereségből nehezen ocsúdó szocialisták is fenik rá a fogukat. Igaz, a baloldalnak a liberálisokkal és a zöldekkel összefogva sem lenne egyszerű megfúrnia a portugál elnököt, hacsak a néppárti kormányok nem hátrálnak ki mégis mögüle.

A Barroso körüli manőverekkel párhuzamosan az EU-csúcs előtt a cseh elnökség lázas igyekezettel próbálta valamennyi tagállam számára elfogadható jogi formába önteni azokat a garanciákat, amelyeket Írország számára helyeztek kilátásba tavaly decemberben, ha ratifikálja a lisszaboni szerződést. Írország hagyományos semlegességét, valamint az élethez való jog, a családjog, az oktatás és az adópolitika területén élvezett szuverenitását külön dokumentumban erősítik meg, de hogy a többi országnak ne kelljen újrakezdenie a ratifikálást, csak a legközelebbi szerződésmódosításkor élesítenék be. Vagyis a következő – feltehetően horvát, netán izlandi – csatlakozási okmányhoz csapnának hozzá egy erről szóló jegyzőkönyvet. A szövegezésre is ügyelni kell, nehogy olyan látszat keletkezzen, mintha az írek több engedményt értek volna el, mint a britek, akiknél már így is súlyosan meggyengült a munkáspárti kormány helyzete. Brüsszelben közben attól félnek, ha az egyre népszerűtlenebb Gordon Brown brit kormányfő és kabinetje még az ősszel esedékes ír népszavazás előtt megbukik, a hatalomra kerülő toryk beválthatják a fenyegetésüket, és referendumot írnak ki a lisszaboni szerződésről – ami annak halálát jelentené.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Belehalt agysérülésébe egy amerikai bokszoló

Belehalt agysérülésébe egy amerikai bokszoló

Megszületett a megállapodás a Brexitről

Megszületett a megállapodás a Brexitről

Elhagyta a pénztárcáját a TransferWise munkatársa, de még most is alig hiszi el, ami utána történt

Elhagyta a pénztárcáját a TransferWise munkatársa, de még most is alig hiszi el, ami utána történt

Készül a dolgozat a magyar gyermekjogokról – nem úgy néz ki, hogy jeles lesz

Készül a dolgozat a magyar gyermekjogokról – nem úgy néz ki, hogy jeles lesz

Láncfűrészt lopott, gardróbba bújt a tolvaj

Láncfűrészt lopott, gardróbba bújt a tolvaj

Újra telefonál a hírhedt kutatócég, keresik a Fidesz-vereség okát

Újra telefonál a hírhedt kutatócég, keresik a Fidesz-vereség okát