Halálos áldozatokkal járó tüntetésekhez, a voksok újraszámlálásához és a társadalom kettészakadásához vezetett Iránban, hogy a reformerek csalásnak tartják Mahmúd Ahmadinedzsád elnök választási győzelmét.

Tízezrek ünnepelték vasárnap Teherán központjában a voksok 63 százalékával újraválasztott Mahmúd Ahmadinedzsád ultrakonzervatív elnököt, a levegőben azonban füst és könnygáz maró illata terjengett. Néhány utcával arrébb a rendőrök erőszakkal vertek szét ugyanis egy ellenzéki tüntetést, amelynek résztvevői diktátornak nevezték az államfőt. Mir-Huszein Muszavi, a szavazatok 33 százalékával másodiknak befutott reformista jelölt nem ismerte el a vereségét, és csalásról beszél. A kormánytilalom ellenére a halálos áldozatokkal járó demonstrációk a hét elején is folytatódtak, a rendőrök keményen felléptek a tüntetőkkel szemben. A vidékre is kiterjedt zavargás a mullahok rendszerével szembeni eddigi legsúlyosabb tiltakozás az 1979-es iszlamista forradalom óta.

HVG

„A fővárosban sokan szavaztak Muszavira, az eredmény valamennyiünket sokkolt. A hangulat nyomasztó, az emberek csalódottak” – írta hétfőn a HVG-nek küldött e-mailben egy teheráni újságíró, akit a helyi és a külföldi média számos képviselőjéhez hasonlóan telefonon képtelenség volt elérni. A kampány alatt a nagyvárosok utcáit még valóságos eufória uralta, a HVG tudósítójának helyszíni tapasztalatai szerint szinte alig akadt valaki, aki ne Muszavit szerette volna látni az elnöki poszton (HVG, 2009. június 13.). A feltűnően magas, 85 százalékos részvételi arány is arra utal, hogy a változásban reménykedők ezúttal nem a lábukkal szavaztak, ami legalábbis elvben szorosabb eredményt feltételezne. A most állítólag csalással győztes Ahmadinedzsád négy éve annak köszönhette a megválasztását, hogy a reformok hívei távol maradtak az urnáktól, mivel a vallási vezetés sorra elgáncsolta Mohamed Khatami liberális elnök kezdeményezéseit.

A forradalom utáni országos elégedetlenségi mozgalmak, például 1999-ben és 2003-ban, egy-két hét alatt kifáradtak, a tiltakozás most kitartóbb és eredményesebb lehet. A reformtábor fontos szövetségest talált a mérsékelt mullahokat tömörítő Harcos Papság Szervezete csoportban, amely a szavazás eredményének a visszavonását követeli. Márpedig Ali Khamenei legfőbb vallási vezető figyelembe szokta venni a papok véleményét.

Akár volt csalás, akár nem, a vallási vezetés egyelőre Ahmadinedzsád mögé állt, aki pedig hónapokkal ezelőtt még kegyvesztettnek látszott. Első terminusa alatt felpörgött ugyanis az infláció, nőtt a munkanélküliség, Irán az atomvita miatt elszigetelődött a világban, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig több határozatban szankciókkal büntette az országot. Az elnök látványosan felülkerekedett azonban politikai nehézségein, az utóbbi évek tetemes olajbevételeiből biztos szociális hálót teremtett, maga mellé állítva a közalkalmazottakat, a fegyveres testületek tagjait, a nyugdíjasokat és az alacsony keresetűeket. A katonaság elitjét, a Forradalmi Gárdát alapítványai révén a gazdaság új területeire, így az olajiparba és a hajógyártásba is beengedte.

Ahmadinedzsád azzal is felkészült a voksolásra, hogy tizenötszörösére növelte az alkotmánybíróság szerepét betöltő Őrök Tanácsának a költségvetését. Ez a konzervatív testület dönt a választás érvénytelenítését követelő ellenzéki beadványokról is. A 12 tagú tanács azonban nem kis meglepetésre – feltehetően az egyre nagyobb lakossági elégedetlenség és a mind hevesebb tüntetések hatására – kedden elrendelte a voksok egy részének újraszámlálását. Ahmadinedzsád eközben külföldre utazott, hogy részt vegyen a – Kínán kívül Oroszországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt és Üzbegisztánt egyesítő, Iránt pedig a megfigyelők közt tudó – Sanghaji Együttműködési Szervezet jekatyerinburgi csúcsértekezletén. A tanács döntése perdöntő lehet, hiszen az átláthatatlan iráni hatalmi gépezetben a kinevezett testületek a választott intézmények felett állnak.

Az ellentmondásos helyzetben a vallási és a katonai elit erős és egységes frontot hozhat létre az uralkodó osztály konzervatív részével. Az elnök talán még kevésbé lesz hajlandó a kompromisszumra a Nyugattal, és a mozgástere is bővülhet. A négy évvel ezelőtti győzelmét követő visszafogott viselkedésével szemben most kihívóan ünnepeltette magát, és a Forradalmi Gárdához fűződő szoros kapcsolata révén önálló hatalmi pólust teremthet a legfőbb vallási vezetővel szemben is. Igaz, a hatalmon lévő mullahoknak is érdekük, hogy az állandó konfrontáció a Nyugattal életben tartsa a forradalmi ideológiát, a rendszer túlélésének a zálogát. Nem zárható ki, hogy a vallási vezetés az enyhülés mellett dönt, megkérve az árát az atomvitában adott bármiféle engedménynek, a levezénylést viszont a konzervatív erőkre bízza.

A konzervatív győzelem végletesen kiélezte az iráni politikai eliten belüli hatalmi harcot. Muszavi mellett nemcsak Khatami sorakozott fel, hanem az iráni politika szürke eminenciása, a szintén exelnök Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni is, akit korrupcióval vádolt az államfő. A társadalmi normákban, a gazdaságban és a nemzetközi kapcsolatokban pragmatikus trióban a vallási vezetés komoly veszélyt láthatott, ezért is dönthetett az ellenzéket megsemmisítő választási győzelem „kialakításáról”.

Ha az utcai tiltakozások veszítenek a lendületükből, a reformpárti rétegek megint apátiába és passzív ellenállásba merülhetnek. Ezzel azonban még nem múlik el a liberális városi fiatalok és a szegény, vallásos vidékiek közti mély politikai és kulturális ellentét. Az ellenzék helyzetét nehezíti, hogy a hatóságok gátolják a mobiltelefonok üzenetküldését, a mozgósítás legfőbb eszközét, korlátozták a pár hete még fogható angol és arab nyelvű televíziós hírcsatornák sugárzását is, Muszavi mozgását pedig árgus szemekkel figyelik. „Áthajtott a piroson, ezért megbüntették” – gúnyolódott a riválisán Ahmadinedzsád.

Nem hisz a rendszert elsöprő tömegmozgalomban, sem a bársonyos forradalomban Ebrahim Jazdi iráni másként gondolkodó, az 1979-es forradalom utáni külügyminiszter, aki nemrég teheráni otthonában nyilatkozott a HVG-nek. Szerinte a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a vallási vezetés néhány éven belül felismeri, a rendszer nem működik tovább, és magától enged. Jazdi is úgy véli, csalás történt, de abban bízik, hogy egy erőteljes politikai mozgalom erőszak nélkül is hatást gyakorolhat a hatalomra.

Bármi lesz is az iráni hatalmi harc kimenetele, a világ és főként az USA dilemmája, hogy folytassák-e párbeszéd kezdeményezését Ahmadinedzsáddal, és ezzel legitimálják őt. Vagy inkább bojkottálják, és akkor egy időre elvész az atomvitában, illetve más közel-keleti konfliktusokban a gyors diplomáciai rendezés utolsó reménye is. Barack Obama amerikai elnök stratégiáját nehezítheti a hatalmi harc elhúzódása, miközben az idő Teheránnak dolgozik.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) júniusi jelentése szerint Irán eddig hétezer centrifugát állított sorba, negyedével többet, mint márciusban. A berendezésekkel 1,4 kilogramm dúsított uránt állított elő, ami tovább tisztítva elég egy atomtöltethez szükséges hasadóanyaghoz. A jelenlegi ütemben 2010-re Iránnak két atombombához elegendő dúsított uránja lehet, a nukleáris rakétafejek kifejlesztéséhez pedig egy-két év kell. Bár szakértők úgy vélik, Irán nem akar atombombát készíteni, legfeljebb virtuális nukleáris hatalomként a technológia birtokába szeretne jutni, az IAEA ellenőrzési rendszere nem ad garanciát a program békés természetére. Irán az atomsorompó-egyezmény aláírójaként pusztán a bejelentett nukleáris létesítmények korlátozott látogatását teszi lehetővé. Ezzel a monitoring rendszerrel az IAEA a líbiai és az iraki titkos atomprogramra sem tudta felhívni a figyelmet. Teherán elutasítja az azonnali, minden létesítményre kiterjedő ellenőrzésnek zöld utat adó kiegészítő jegyzőkönyv aláírását, így az atomvitát lezártnak tekintő Ahmadinedzsád megválasztásával tovább nő az országgal szembeni bizalmatlanság.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Mészáros és Tiborcz milliárdokat kérnek a befektetőiktől

Mészáros és Tiborcz milliárdokat kérnek a befektetőiktől

Donald Tusk: órákon belül kiderülhet, mikor lesz Brexit

Donald Tusk: órákon belül kiderülhet, mikor lesz Brexit

Gyengülhet Orbánék zsarolási potenciálja az EU-ban

Gyengülhet Orbánék zsarolási potenciálja az EU-ban

Gergely Márton: Orbán kínos pillanatai a Türk Tanácsban

Gergely Márton: Orbán kínos pillanatai a Türk Tanácsban

Műtét közben rosszul lett egy orvos a Semmelweis Egyetemen, miután leszerelték a mobilklímát

Műtét közben rosszul lett egy orvos a Semmelweis Egyetemen, miután leszerelték a mobilklímát

Gajda Péter még a héten tisztázza a helyzetet a „fehér poros” képviselővel

Gajda Péter még a héten tisztázza a helyzetet a „fehér poros” képviselővel