szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

„Azért látogattam a stabil és demokratikus Ghánába, mert úgy vélem, modell lehet az egész kontinens számára” –...

„Azért látogattam a stabil és demokratikus Ghánába, mert úgy vélem, modell lehet az egész kontinens számára” – indokolta Barack Obama amerikai elnök, hogy az olaszországi G8-csúcsértekezletről hazafelé tartva miért éppen ebben az afrikai országban töltött el egy rövid napot. Pedig sokan arra számítottak, hogy az első fekete amerikai elnök Kenyát keresi fel, ősei ugyanis onnan érkeztek az USA-ba, ám a kelet-afrikai állam Ghánánál jóval nagyobb biztonsági kockázatot jelent. Nem kizárt, hogy felesége, Michelle őseit viszont a mai Ghána területéről vitték Amerikába, az elnök és családja meg is látogatta a rabszolga-kereskedelem egyik volt ottani központját, a főváros Accrához közeli Cape Coast-kastélyt.

A 23 millió lakosú Ghána kétségtelenül jó választás volt Obamától. A sajtó szabad, a parlamenti és elnökválasztáson valódi verseny van, legutóbb, idén januárban az ellenzéki John Atta-Mills diadalmaskodott, és annak ellenére sem törtek ki zavargások, hogy minimális, félszázalékos fölénnyel nyert Nana Akufo-Addo ellen. A nyugalmat az sem ásta alá, hogy a válság elérte Afrika nyugati partjait is. Az infláció húsz százalék fölé emelkedett, és az accrai kormány az IMF-fel és a Világbankkal is tárgyal az ország megsegítéséről. A ghánaiak nem csak a nemzetközi szervezetekben reménykedhetnek, jelentős gáz- és olajkincset – 2 milliárd hordónyi kőolajat – találtak az ország part menti vizei alatt, és jövőre megindulhat a kereskedelmi mennyiségű kitermelés.

Ghána régóta népszerű a demokrata párti amerikai elnökök körében. Bill Clinton is Accrában kezdte 12 napos afrikai látogatását 1998-ban, és bár bejelentette, eljött az ideje annak, hogy a Nyugat ne segélyekkel, hanem a kereskedelem fellendítésével segítsen a kontinens országain, utólag kiderült, mindennek nem sok foganatja volt. Obama most inkább azt hangsúlyozta, hogy az afrikai kormányok csak akkor számíthatnak jelentős nyugati segítségre, ha jól és demokratikusan kormányozzák saját országukat.

A ghánaiak egy része az eredmények ellenére nem mindenben elégedett saját országával. Egyes újságírók és blogszerzők szerint a legfőbb gond, hogy a lakosság változatlanul az etnikai vonalak mentén szavaz, és a pártok között a nemzetiségi hovatartozáson kívül nincsenek lényeges különbségek. A bírálók azt is hangsúlyozzák, hogy egyre mélyebb a szakadék szegények és gazdagok között, ami alááshatja a ghánai demokráciát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!