szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Az USA nyomása ellenére sem éledt fel az izraeli–palesztin békefolyamat, sőt folytatódik a zsidók telepesítése, a Gázai övezetet pedig megkörnyékezte az al-Káida.

A múlt kísértett a hétvégén Jeruzsálemben, ahol a zsidók és palesztinok által egyaránt szentként tisztelt Templom-hegyen az óváros egyik jelképének tekintett aranykupolás Szikla-dómnál palesztinok és izraeli rendőrök csaptak össze, mindkét oldalon tucatnyi sebesülttel. A hat évtizedes konfliktus legérzékenyebb gócpontján történt csetepatét a két fél eltérően magyarázta. Az izraeliek szerint ledéren öltözött turistákat támadtak meg a palesztinok, ezért kellett a rendőrségnek közbeavatkoznia, a palesztinok szerint vallásos zsidók akartak belépni a térre.

A legbecsesebb zsidó ünnep, a jom kippur (Az engesztelés napja) előestéjén történt incidens azért is keltett félelmeket, mert 2000-ben azt követően robbant ki a második intifáda – palesztin felkelés –, hogy Ariel Saron akkori izraeli kormányfő meglátogatta a teret. A vizittel nyilvánvalóan azt akarta tudatni, hogy Jeruzsálem oszthatatlanul izraeli fennhatóság alatt marad. Kelet-Jeruzsálemet és benne az óvárost Izrael az 1967-es háborúban foglalta el, és nyomban annektálta, de izraeli zsidók csak rendőri engedéllyel és általában őrizettel mehetnek fel a Templom-hegyre. Az al-Aksza-mecset és a Szikla-dóm muszlim vallási irányítás alatt áll, viszont a végső biztonsági ellenőrzést Izrael gyakorolja.

Az izraeli rendőrök mostani templom-hegyi fellépése azonnal politikai vádaskodásokat indított el. A Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász cionista bűntettnek és provokációnak nevezte a történteket, más radikális szervezetek pedig bosszút követeltek és lázadásra uszítottak. A Ciszjordániában lévő palesztin ellenkormány több tagja is élesen elítélte a lépést, Szaib Erakat főtárgyaló pedig azzal vádolta Izraelt, hogy szándékosan kelt feszültséget, miközben Barack Obama amerikai elnök az ellentétek áthidalásán fáradozik.

A januárban beiktatott Obama hiába küldi folyamatosan az amerikai diplomácia vezető képviselőit a térségbe, Washingtonnak nem sikerül rávennie Izraelt a zsidó kolóniák bővítésének leállítására a szintén 1967-ben elfoglalt Ciszjordániában. Márpedig a befagyasztást Mahmúd Abbász palesztin elnök a tárgyalások újrakezdésének feltételéül szabta. Washington visszakozását jelzi, hogy Obama az ENSZ közgyűlésén a múlt héten már feltételek nélküli párbeszédet javasolt. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pedig New Yorkban kilenc arab állam képviselőivel találkozva azt kérte, beszéljék le Abbászt a telepbővítési moratórium kicsikarásáról.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő nemcsak örömét fejezte ki az Obama-beszéd kapcsán, de mintha saját feltételeinek hangoztatásával ünnepelte volna az USA feletti diplomáciai győzelmét. A Haarec izraeli lapnak nyilatkozva kijelentette, soha nem mond le arról, hogy a palesztinok zsidó államként ismerjék el Izraelt – elutasítva ezzel a négymillió palesztin menekült visszatérését. Hozzátette, nem fogadja el, hogy a tárgyalások feltétele az 1967-es határok visszaállítása legyen.

A palesztinok teljes kivonulást szeretnének elérni Ciszjordániából, és legfeljebb néhány százalékos területcserére hajlandók. Csakhogy jelenleg 2,5 millió palesztin között több mint száz településen félmillió zsidó él, közülük 200 ezren Kelet-Jeruzsálemben. A számos, várossá fejlődött település többsége Tel-Avivhoz és Jeruzsálemhez közel épült, Izraelben elképzelhetetlennek tartják ezek feladását. Sokan az olcsóbb életkörülmények és az állami támogatások miatt költöztek az Izraelt Ciszjordániától elválasztó, úgynevezett zöld vonalon túlra, mások pedig úttörőknek tekintik magukat, akik újra birtokba veszik a bibliai Júdea-Szamáriát.

A katonai ellenőrző pontokkal enklávékra osztott Ciszjordánia átadását az sem segíti elő, hogy a Saron által 2005-ben egyoldalúan kiürített Gázai övezetben a 2007-es mini-polgárháború során a Hamász vette át a hatalmat, az utóbbi hónapokban pedig még az iszlamista mozgalomnál is radikálisabb szervezetek jelentek meg. Az al-Káidával hivatalos kapcsolatot nem ápoló, de az Oszama bin Laden által vezetett terrorhálózat ideológiáját követő Allah harcosai nevű szervezet állítólag már több ezer tagot számlál, sokukat a Hamászból csábították át. A csoport árulónak tekinti a 2006-os parlamenti választáson győztes Hamászt, amiért nem vezette be a sáriát, a muszlim törvénykezést a Gázai övezetben, és tűzszünetet kötött Izraellel a januárban véget ért gázai háború után. A csoport erejét nehéz felmérni, mivel tagjai leborotválták a vallásosság jelképének tekintett szakállukat, és lecserélték afganisztáni öltözetüket. A Hamász által végrehajtott leszámolásokból és letartóztatásokból viszont arra lehet következtetni, hogy Bin Laden követői valóban ezrével lehetnek a Gázai övezetben.

Segíti a szélsőséges nézetek terjedését a vallásos és konzervatív gázai lakosság körében, hogy a Hamász vezetése kettészakadt. A radikálisabb szárnyhoz tartozó igazságügyi miniszter például elrendelte, hogy a jogásznők kendőben jelenjenek meg a bíróságokon, de a Hamász szalonképességét a Nyugat előtt bizonygató Iszmail Hanije kormányfő visszavonta az intézkedést. Ám az erkölcsfelügyelők továbbra is a helyes öltözködésre és viselkedésre figyelmeztetik az embereket. A nők nem hordhatnak farmert, a férfiak rövidnadrágot és pólót. A boltok nem árulhatnak a szigorú normákkal ellentétes könyveket, újságokat, DVD-ket, alkoholt pedig sehol nem kapni. A fundamentalizmus terjedéséhez hozzájárul, hogy az izraeli blokád miatt leállt a gazdaság, és nem látszik semmiféle kiút a teljes elszigeteltségből.

KERESZTES IMRE

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Mészáros cége mégsem veszi meg az E.On energiakereskedő vállalatát

Mészáros cége mégsem veszi meg az E.On energiakereskedő vállalatát

Bezárták a gödi strandot, mert koronavírusos lehet az egyik alkalmazott

Bezárták a gödi strandot, mert koronavírusos lehet az egyik alkalmazott

A Facebook elkezdte megjelölni a kormányzati médiumok oldalait

A Facebook elkezdte megjelölni a kormányzati médiumok oldalait