szerző:
HVG

Ki áldásnak, ki átoknak tartja Moszkvában a rohamosan fejlődő Kína szomszédságát az orosz Távol-Keleten, ahol egyesek szerint Peking idővel meghatározó gazdasági befolyást szerez.

Z óját valójában Jang Csu-dzsaónak hívják, és az egyszerű orosz nevet csak azért használja, hogy könnyebben kapcsolatot teremthessen a helyiekkel. A 22 éves, mosolygós kínai lány az Oroszország távol-keleti vidékén, Moszkvától több mint hétórás repülőútra, az Amur partján fekvő Blagovescsenszk határváros egyik építkezésén dolgozik tolmácsként és mindenesként. Otthon tanult meg oroszul, mert tudta, hogy e nyelv ismerete megélhetést biztosíthat – mesélte a HVG-nek egy irodául és melegedőül is szolgáló felvonulási épületben, miközben fél szemét a munkásokon tartotta. A darussal adóvevőn kommunikált, ha cement kellett, ő nyitotta a raktárt is.

Zója munkaadója, egy kínai építőipari társaság, három lakóházon dolgozik Blagovescsenszkben, kizárólag saját munkásokat alkalmazva. „Most nyolcvanan vagyunk, de a válság előtt kétszázan voltunk” – ecsetelte Zója, aki két éve él az orosz városban, de a téli holtszezonban hazajár földműves szüleihez. Már csak azért is, mert külföldiek csupán egy esztendőre kaphatnak munkavállalási engedélyt Oroszországban, és azt rendre meg kell hosszabbítaniuk. Bár Zója szerint a kínai vendégmunkások havi 20 ezer rubelt, azaz jó 120 ezer forintot is megkeresnek, mások úgy vélik, többségük feleennyit sem visz haza, pedig sokszor mostoha körülmények között, hajnaltól sötétedésig dolgoznak. Igaz, mint mondják, az Amur túlpartján annyiból is jól meg lehet élni.

A Blagovescsenszkben foglalkoztatott kínaiak fele építkezéseken, minden harmadik a kereskedelemben, tizedük a szolgáltatásokban, elsősorban éttermekben dolgozik – sorolta a HVG-nek Vaszilij Orlov polgármester-helyettes, hozzátéve, hogy legalább húsz kínai tulajdonú cég működik a városban. Főként az építőiparban komoly szereplők, a tavaly épült 140 ezer négyzetméternyi lakásból húszezret húztak fel, de a többi építkezésen is főleg kínaiak dolgoztak. Mindez nem új jelenség, a térségben már a cári időkben is vendégmunkások fektették le például a Habarovszk–Vlagyivosztok vasutat, és kínaiak építették a blagovescsenszki városháza épületének régi, százéves szárnyát is.

A fiatal, energikus városvezető azok közé tartozik, akik előnyt akarnak kovácsolni a kínai szomszédságból. Egyebek közt idegenforgalmi fejlesztéseket terveznek, amihez akár az Amur másik partján fekvő Hejho is példaként szolgálhat. A település tíz év alatt nőtte ki magát esténként fényárban úszó 150 ezres várossá – elsősorban az orosz bevásárlóturizmusnak köszönhetően. Merthogy míg a kínaiaknak még vízum kell, az oroszok szabadon járhatnak-kelhetnek a kishatárforgalomban. Így aztán van is mozgás, csak Blagovescsenszk körzetében egy év alatt 12 százalékkal, másfél millióra nőtt az átlépések száma.

Legalább annyian tartanak ugyanakkor az orosz Távol-Keleten a rohamtempóban fejlődő nagy szomszédtól, mint ahányan előnyt látnak a közelségében. Gyakori kifogás például, hogy a vendégmunkások álláslehetőségektől fosztják meg a helybelieket, amit azonban nemcsak a hatóságok, hanem a statisztikák is cáfolni látszanak. A munkanélküliség az amuri és a tőle néhány száz kilométerre keletre fekvő habarovszki területen 3 százalék körüli, vagyis jóval elmarad a 8 százalékot meghaladó országos átlagtól. Ráadásul a több mint hatmillió négyzetkilométeren nem egészen hétmillió embernek otthont adó régió fokozatosan elnéptelenedik, jóllehet a legfrissebb kimutatások már az elvándorlás lassulásáról, sőt megállásáról szólnak. „Az utóbbi 15 évben másfél millióan költöztek el az orosz Távol-Keletről, és a fiatalok többsége most is kész továbbállni” – mondta a HVG-nek Sztanyiszlav Gluhov, Habarovszk egyik legismertebb újságíró-lapkiadója. Bár megemlítette, hogy a gazdaságilag nehéz 1990-es években a kínaiak révén hamisított márkás divatos ruhákba öltözhettek, és hiánycikknek számító ételeket is vehettek tőlük, látható aggodalommal figyeli a fejleményeket, mert úgy látja, a megüresedő álláshelyeket akarva-akaratlanul kínaiak foglalják el. „A valódi számokat kevesen ismerik, nem minden kínai kerül be a statisztikákba, és nehéz felmérni, valójában milyen mély a térség kínaizálódása” – vélte Gluhov.

A hivatalos adatok nem utalnak invázióra. A moszkvai kormány által szabott kvóta a habarovszki területen az utóbbi években 20–25 ezer külföldi alkalmazására adott lehetőséget, és a tavalyi első félévben e keret javát nem a Kínából, hanem a szovjet utódállamokból, főként Üzbegisztánból és Tádzsikisztánból érkezők töltötték ki. A kínaiak aránya 40 százalék körüli, igaz, ők olyan látványos beruházásokon is részt vettek, mint a Habarovszk főterén álló pravoszláv székesegyház építése.

Az aggódók nemcsak a vendégmunkásoktól, hanem a kínai tőke nyomulásától is tartanak. „Csupán a habarovszki terület mentén, a határ túloldalán 48 faüzem működik. Mind orosz nyersanyagot használ, de nem itt, hanem odaát dolgozza fel” – fejtegette Gluhov, mintegy ráerősítve a 2018-ig tartó orosz–kínai együttműködési programot érő bírálatokra. Annak keretében ugyanis nemcsak ásványkincsek kiaknázására adnának gyakorlatilag koncessziót kínai cégeknek, hanem lehetővé tennék számukra kínaiak alkalmazását az így létrejövő üzemekben.

Visszatérő kifogás a környezetszennyezés is. A magyarországi központú, Habarovszkban hulladéklerakót, Blagovescsenszkben pedig gyermekkórházat építő Proinvest Kft. regionális képviselője, Makszim Scsukin például arról beszél, hogy nem is olyan régen még vegyszerszagúak voltak az Amurból kifogott halak. És mindenki élénken emlékszik 2005 őszére is, amikor kínai területen nagy mennyiségű benzol került az Amur egyik mellékfolyójába, a Szungariba, és a szennyeződés Habarovszk közműveit veszélyeztette. Az esetre utalt Habarovszk polgármesterének első helyettese, Andrej Volokzsanyin is, bár szerinte azóta javult a helyzet. Az utóbbi három-négy évben a kínai oldalon sokat tettek az ökológiai helyzet javításáért, alighanem dollármilliárdokat költöttek tisztítóberendezésekre – mondta Volokzsanyin.

Scsukin viszont éppen arra panaszkodott, hogy a kínaiak kizárólag a saját érdekeiket nézik. Szerinte orosz erőből kellene fejleszteni a Távol-Keletet, igaz, belátja, hogy a pénzembereket nem könnyű rávenni az ottani befektetésekre. „Aki itt él, biztos benne, hogy Kína előbb-utóbb idejön” – állítja határozottan az üzletember, azokra az errefelé igencsak elterjedt nézetekre utalva, amelyek szerint Peking idővel, ha nem is politikai és jogi, de meghatározó gazdasági befolyást szerezhet Oroszország e Moszkvától távol eső térségében.

POÓR CSABA / BLAGOVESCSENSZK,

HABAROVSZK

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Eljárás indult a TV2 és az Origo ellen a XI. kerületi polgármester rágalmazása miatt

Eljárás indult a TV2 és az Origo ellen a XI. kerületi polgármester rágalmazása miatt

Éppen 30 éve született meg a „közepesen erős köztársaság”

Éppen 30 éve született meg a „közepesen erős köztársaság”

Orbán: 1956 erkölcsi kisugárzása az egész Földön érezhető volt

Orbán: 1956 erkölcsi kisugárzása az egész Földön érezhető volt

Most sem változtatott az alapkamaton az MNB

Most sem változtatott az alapkamaton az MNB

Az abortusz nem bűncselekmény többé Észak-Írországban

Az abortusz nem bűncselekmény többé Észak-Írországban

Különleges nevű madár a világ leghangosabbja

Különleges nevű madár a világ leghangosabbja