szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Több száz vezetői helyhez juthat a romániai állami hivatalokban az RMDSZ a demokrata-liberális párttal alkotott kormánykoalícióért cserébe.

„Ha az RMDSZ megszavazza a költségvetést a pénzügyminisztérium által előterjesztett formában, minden szenátora és képviselője 300 ezer lejt kap választókörzete számára, hogy teljesíthesse ígéreteit” – így számszerűsítette politikai ajánlatát a múlt héten Emil Boc román miniszterelnök. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kilenc szenátora és 22 képviselője megértette a fejenként körülbelül 20 millió forintnyi pénzt jelentő üzenetet, és a január 14-ei büdzsészavazáson mindegyikük megnyomta az igen gombot. Bukarest ezzel fellélegezhetett, mert az IMF küldöttségének e hétre várt érkezése előtt teljesítette a világszervezet egyik legfontosabb hitelfeltételét. A kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a vele tavaly decemberben koalícióra lépett RMDSZ hetek óta alkudozik a közhivatali posztokról, és a tárgyalások végén Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes a hírek szerint a nyugdíjemeléshez is kötötte a büdzsé megszavazását.

A koalíciós partnerek az új év első munkanapja óta osztozkodnak az államtitkári, prefektusi (megyei kormánybiztos), alprefektusi, valamint a minisztériumoknak alárendelt, megyei állami intézmények, igazgatóságok és közhivatalok vezetői székein. A jelek szerint a PD-L hamar megbocsátotta a magyar pártnak, hogy pár hónapja a szociáldemokratákkal (PSD) és a nemzeti liberálisokkal parlamenti dacszövetséget alkotva megszavazta a Boc-kabinet megbuktatását eredményező bizalmatlansági indítványt, és a vita során igencsak keményen csépelte a demokrata-liberálisokat. A pálfordulást magyarázva az RMDSZ elsősorban arra hivatkozott, hogy a kormánytagság az erdélyi magyarság érdekeit szolgálja.

A PD-L az erdélyi megyék magyarságának számarányához kötve a hivatalok 12,5 százalékát kínálta, de az RMDSZ az 50 százalék feletti magyar lakosú megyékben ennél sokkal többet akar. Elsőként Kovászna megyéről egyeztek meg, azazhogy a közhivatalok 75 százalékának élére magyarok kerülnek. Az RMDSZ Hargitában 80 százalék fölötti arányt akar elérni, Marosban 40-et, Kolozsban pedig 20-at. A többi erdélyi megyében várhatóan tízszázaléknyi rész jut az RMDSZ-nek, de hogy hol kap igazgatói és hol aligazgatói tisztséget, az a pártok megyei szervezeteinek személyre szóló, e heti, lapzártánk utáni döntését követően derül ki. Ahol a magyarság aránya nem éri el a 20 százalékot, kőkemény tárgyalások zajlanak, nem biztos ugyanis, hogy mindenhol lesz elég ellenzéki szociáldemokrata igazgató, akit leválthatnak. Külön gond, hogy miután a PD-L tavaly ősszel kitette a koalícióból a szocdemeket, nyomban hozzálátott a PSD közhivatali vezetőinek eltávolításához, és ahol ez sikerült, oda be is ültette saját embereit.

A megyei kuszaság máris kisebbfajta belső forradalmat okozott a PD-L-nél, és a párt most körömszakadtáig hadakozik minden egyes igazgatósági székért. Főleg a befolyásosabbakért, mint amilyenek a megyei mezőgazdasági, tisztiorvosi, állat-egészségügyi, pénzügyi és környezetvédelmi helyek, amelyek komoly összegekkel gazdálkodnak. A bukaresti pártközpont újabb ígéretekkel próbálja enyhíteni a feszültséget, és Ioan Oltean alelnök szerint „kompenzációs csomagokat” dolgoztak ki, a távozni kényszerülő igazgatók például kormányhivatali tisztségeket kaphatnak. Az RMDSZ ráadásul két, Kárpátokon túli megyében is magyar prefektust akar, a galaci szervezet elnökét, Székely Leventét a keleti Vasluiba szánja, és a déli Teleorman megyét is kiszemelte.

Az alapításának huszadik évfordulóját ünneplő magyar pártnak még soha nem sikerült ekkora szeletet kihasítania a romániai végrehajtó hatalomból. A négy tárca – a kormányfő-helyettesi, a környezetvédelmi (Borbély László), az egészségügyi (Cseke Attila) és a kulturális (Kelemen Hunor) – mellett még hat-hét államtitkárival is számolhat. Kérdés, hogy a több száz alsóbb szintű vezetői tisztséget sikerül-e hozzáértő szakemberekkel betöltenie, vagy – a PD-L-hez hasonlóan – a hű pártkatonákat fizetik ki a zsíros állásokkal. A várt kormányzati sikert ugyanakkor máris veszélyezteti az ország gazdasági és társadalmi válsága. Elemzők figyelmeztetnek, hogy a koalíciónak népszerűtlen intézkedéseket kell hoznia. Bár Boc kormányfő az idénre 1,5 százalékos növekedéssel számol, a gazdaság tavaly mély, 7 százalékos recesszióban volt, a munkanélküliség tíz százalékhoz közelít, az infláció 4,7 százalékos. Befagyasztották a nyugdíjakat, megnyirbálták a közalkalmazottak juttatásait, kevesebb jut egészségügyre, oktatásra és infrastruktúrára, miközben több pénzt kapnak a titkosszolgálatok, valamint az elnöki hivatal is. Az IMF által szabott főbb feltételeket – 5,9 százalékos költségvetési hiány, 0,5 százalékos növekedés és 3,7 százalékos infláció – a múlt héten megszavazott költségvetés papíron teljesíti, de szakértők szerint korántsem biztos, hogy a kormány végrehajtja a 150 ezer állami alkalmazott elbocsátását, ami feltétele a költségvetés megvalósításának.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!