szerző:
HVG

Josip Broz Tito (1892–1980), kommunista partizánvezér, majd az új Jugoszlávia megalapítója, örökös elnöke.

Josip Broz Tito (1892–1980), kommunista partizánvezér, majd az új Jugoszlávia megalapítója, örökös elnöke.

Zoran Gyingyics (1952–2003), a szerbiai demokratikus ellenzék egyik vezetője, 1997-től Belgrád polgármestere. 2000-ben részt vett Szlobodan Milosevics megbuktatásában, majd 2001-től az életét kioltó 2003-as merényletig Szerbia miniszterelnöke volt.

Milo Gyukanovics (1962), Szlobodan Milosevics szövetségeseként, majd 1991 óta vele szembefordulva – montenegrói pártelnökként, államfőként vagy kormányfőként – folyamatosan hatalmon van. Azzal vádolják, hogy köze van a nemzetközi cigarettacsempész csoportokhoz.

Alija Izetbegovics (1925–2003), a boszniai függetlenségi mozgalom vezetője, a volt jugoszláv tagköztársaság első elnöke 1992–1996 között. 1970-ben közzétette az Iszlám deklarációt, és ezért, valamint további, nacionalistának minősített cselekmények miatt bebörtönözték, 1988-ban szabadult.

Radovan Karadzsics (1945), a boszniai Szerb Köztársaság háborús bűnökkel vádolt egykori elnöke. A pszichiáter végzettségű Karadzsics vezette a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) körözési listáját, tavaly nyáron Belgrádban fogták el. Pere 2009 októbere óta tart.

Milan Kucan (1941), előbb a szlovén kommunista ifjúsági szövetség, majd a köztársasági kommunista párt vezetője, az 1990-es évek elején az első jugoszláviai többpárti demokrácia megteremtője. 1991–2002 között Szlovénia első államfője.

Ante Markovics (1924), a Tito-féle Jugoszlávia utolsó miniszterelnöke, gazdasági és politikai reformokkal akarta megmenteni a szövetségi államot, ám az ország gazdasági válságba süllyedt. 1991 után felhagyott a politizálással.

Stjepan Mesic (1934), az 1960-as években elsőként próbált meg magángyárat építeni Jugoszláviában, majd börtönbe zárták, mert csatlakozott az 1970-es évek elején kibontakozott horvát nacionalista mozgalomhoz. Jugoszlávia utolsó elnöke, 2000-től ez év február közepéig horvát államfő.

Szlobodan Milosevics (1941–2006), a szerb nacionalizmust meglovagoló szerb, majd jugoszláv államfő, mandátuma idején törtek ki a szlovéniai, horvátországi, boszniai, majd koszovói harcok. A Nemzetközi Törvényszék 1999-ben vádat emelt ellene, és miután 2000-ben az ellenzék eltávolította a hatalomból, 2001-ben Hágába került, ahol 2006-ban meghalt.

Ibrahim Rugova (1944–2006), Koszovó elnöke 1992–2006 között, az általa hirdetett békés ellenállás időszakában jöttek létre Koszovó függetlenné válásának alapfeltételei.

Franjo Tudjman (1922–1999), a Tito vezette partizánok oldalán harcolt a második világháborúban, majd a védelmi minisztériumban dolgozott, a horvát nacionalista mozgalomban való részvételéért 1971-ben és 1981-ben bebörtönözték. Döntő szerepet játszott Horvátország függetlenségének megteremtésében, 1990– 1999 között vezette az országot.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fennakadás miatt nem működik az OTP rendszere

Fennakadás miatt nem működik az OTP rendszere

Kár, hogy ezt az androidos mobilt csak Japánban árulják

Kár, hogy ezt az androidos mobilt csak Japánban árulják

„A pornó kinyitott egy ajtót” - megmagyarázta Budapest elvesztését a kormányoldal

„A pornó kinyitott egy ajtót” - megmagyarázta Budapest elvesztését a kormányoldal

Bocsánatot kért a magyar–azeri meccs bírója az elvett gólért

Bocsánatot kért a magyar–azeri meccs bírója az elvett gólért

Glázer: Borkainak fontosabb a Fidesz, mint Győr

Glázer: Borkainak fontosabb a Fidesz, mint Győr

Tarlós a választási vereségről: A Jóisten szeret engem

Tarlós a választási vereségről: A Jóisten szeret engem