szerző:
Földvári Zsuzsa

Munkahelyteremtés, bevándorlás, közbiztonság – ezek voltak a fő kérdések a vasárnapi burgenlandi választáson, ahol a szociáldemokraták győzelmük ellenére is elveszítették abszolút többségüket.

Több rendőrt vezénylünk az utcákra, hogy kevesebb betörés és lopás legyen a tartományban – így kampányolt a burgenlandi szociáldemokraták pártvezére, Hans Niessl, ám a populista szólamokkal sem tudta elérni, hogy pártja, az SPÖ megőrizze 2005 óta élvezett abszolút többségét a helyi parlamentben. Pedig a vasárnapi önkormányzati választáson kora délután még úgy tűnt, hogy bár nem éri el a szavazatok 50 százalékát, a párt 19 mandátumot szerez a 36 tagú eisenstadti (kismartoni) parlamentben. A helyzet azonban folyamatosan változott, a nem végleges eredmények szerint az SPÖ a voksok 48,5 százalékával (3,6 százalékpontos szavazatvesztés mellett) csak 18 helyhez jutott. Az előrejelzésekben hatalmas bukásra ítéltetett néppárt (ÖVP) kevesebbet veszített, és 36,5 százalékig jutott, így megőrizte 13 mandátumát. A belső válsága nyomán átmenetileg meggyengült jobboldali szabadságpárt (FPÖ) pedig visszaerősödött, és 9,3 százalékos eredményével három vagy négy mandátumra számíthat. Attól függően, miként voksol a 20 ezer máshol szavazó. Ők dönthetik el az abszolút többség sorsát is, mint ahogy azt is, hogy bejut-e a képviselőházba a 2007-ben alakult Burgenland Lista, az FPÖ-ből kitaszított politikusok gyűjtőhelye. Burgenlandban most először lehetett nem a lakóhelyen szavazni, és akik éltek ezzel, azoknak további három napjuk volt a voksolásra.

©

 Akárhogy alakulnak is a maradék voksok, biztos, hogy újabb öt esztendőre az 59 éves Niessl marad a tartomány első embere. Az egykor focista, később iskolaigazgató Niessl – aki 2005-ben, saját pártját is meglepve, a második világháború utáni legjobb eredményt érte el az SPÖ-nek – a baloldalinak mondott populizmusra építette mostani kampányát. Elemzők szerint éppen ezért mutat túl az esemény regionális mivoltánál, Niessl ugyanis csupa olyan témát állított a kampány középpontjába, amellyel a helyiek érdekeit, jogos vagy vélt félelmeit lovagolta meg. Az idén két tartományi választást tartanak még Ausztriában, a nagyobb figyelem az októberi bécsire irányul, ahol a szocdemek számára szintén az abszolút többség megőrzése a tét – immár a burgenlandi tapasztalatok birtokában.

Akaratlanul Niessl segítségére volt a félelemkeltésben Maria Fekter néppárti szövetségi belügyminiszter, aki tavaly decemberben minden előzetes egyeztetés nélkül bejelentette, hogy a dél-burgenlandi Eberauban – Ausztriában harmadik helyszínként – menekülttábort létesítenek a külföldről illegálisan beérkezőknek. S bár a dél-burgenlandi település igényelte volna az új munkalehetőségeket, Niessl a külföldiek bűnözési hajlamaira hivatkozva megfúrta a tervet. Szintén a burgenlandiak biztonságvágyát emlegetve hangoztatta, hogy a Magyarországgal határos, immár keletre nyitott tartomány nem biztonságos. Ezért követelte, hogy a területet vigyázó rendőrség munkáját a hadsereg 2010 után is támogassa. A katonák a schengeni egyezmény következtében nem az országhatárt védik, hanem Burgenlandba visszavonva portyáznak, és úgynevezett mélységi ellenőrzést végeznek. Jogkörük arra terjed ki, hogy ha valami gyanúsat észlelnek, értesítsék a rendőrséget. Ráadásul jövőre meg kell nyitni az osztrák munkaerőpiacot, ami vélhetően megint védelmi demagógiára sarkallja majd a tartományi elöljárót. Amúgy a katonák a tartományba bekvártélyozva jelentősen növelik a helyi boltok és éttermek forgalmát.

„Érdemes-e 12 millió eurót költeni évente a hadsereg állomásoztatására, amikor tavaly például csak 19 menekültet csíptek el a zöldhatáron, és a rémhírkeltés ellenére is mindössze évi 250 betörést regisztráltak” – feszegette a Falter című bécsi hetilap. Niessl egyszerűen azzal vágott vissza, hogy „Mi ez a tétel a Görögörszágnak nyújtott pénzügyi segítséghez képest?”

Burgenland az 1990-es évek elején Ausztria szegényháza volt, mára viszont – a keleti nyitás mellett a grandiózus uniós pénzeknek köszönhetően – az egy főre jutó GDP az 1995-ös 12 500 eurónyinak a kétszeresére, az országos átlag kétharmadára nőtt. Az EU-pénzek a technológiacentrumtól, a monstre bevásárlóközpontokon és autópályákon át a gyógyfürdőkig összesen 32 ezer beruházásba folytak be. Az eredmények láttán erősödött is az országos kormánykoalíciót vezető SPÖ helyzete, így sokan biztosra vették az 50 százalékosnál jobb választási eredményt. Az elemzők szerint azonban a burgenlandi szocdemek félelemkeltő propagandájának a hasznát a témát régóta feszegető jobboldali szabadságpárt fölözte le.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Létrejött a Nemzeti Amnézia Intézet

Létrejött a Nemzeti Amnézia Intézet

Új választások lesznek Észak-Macedóniában

Új választások lesznek Észak-Macedóniában

Tucatnyi készült csak ebből a régi AMG-ből, meg is kérik az árát

Tucatnyi készült csak ebből a régi AMG-ből, meg is kérik az árát

Két magyar városban egészségtelen, négyben kifogásolt a levegő minősége

Két magyar városban egészségtelen, négyben kifogásolt a levegő minősége

Fekete október: már több tucat magyar halt meg közlekedési balesetben

Fekete október: már több tucat magyar halt meg közlekedési balesetben

Jankovics Marcell és Gyulai Líviusz életműdíjat kaptak

Jankovics Marcell és Gyulai Líviusz életműdíjat kaptak