Tüntető Egyiptom

Két évvel a Hoszni Mubarak rendszerét megdöntő forradalom kitörése után sem csitulnak a kedélyek Egyiptomban. A tavaly júniusban elnökké választott iszlamista Mohamed Murszi – elődje egyik eszközéhez nyúlva – egy hónapra szükségállapotot rendelt el Port-Szaídban, Iszmáilíjában és Szuezben, mert már legalább ötvenen vesztették életüket a napok óta tartó tüntetésekben és az összetűzésekben a rendfenntartókkal. A demonstrálók szerint a Muszlim Testvériség elárulta a forradalmat. Az újabb tüntetéseket az váltotta ki, hogy Port-Szaídban egy bíróság 21 embert halálra ítélt a tavaly februári futballhuliganizmus miatt. Az egyiptomi futballtörténet legvéresebb incidense során a port-szaídi al-Maszri és a kairói al-Ahli klubcsapat mérkőzése alatt és után a szurkolók összecsaptak, és 74-en vesztették életüket.

Az ellenzéki csoportok elhatárolódtak a Szuezi-csatorna melletti három városban kialakult utcai erőszaktól, és inkább azt vetették a hadseregnek is különleges felhatalmazást adó Murszi szemére, hogy későn vezette be az éjszakai kijárási tilalommal járó különleges biztonsági intézkedést. Az ellenzék elutasította ugyanakkor a részvételt a feszültség enyhítésére hétfőre összehívott nemzeti párbeszédben, és feltételként szabta: az elnök ismerje el felelősségét a mostani vérontásban. Mindez nemcsak a társadalom megosztottságát mutatja, hanem azt a veszélyt is, hogy a főként a gazdasági nehézségek miatt a forradalomban csalódott tömegek egy része magára marad, és politikai vákuum jöhet létre. A több ellenzéki csoportot tömörítő Nemzeti Megmentési Front azzal is fenyegetőzött, hogy bojkottálja a következő hónapokban tervezett parlamenti választást, amellyel lezárulna a demokratikus átmenet. Az ellenzék maga is tüntetésekkel fenyegetőzött, ha a követeléseit nem teljesítik, így például szeretné elérni, hogy Murszi ne töltse ki négyéves államfői mandátumát, hanem korábban tartsanak elnökválasztást.