Egyetlen tartózkodással szavazta meg a román szenátus az oltástörvény tervezetét, amely a súlyos kanyarójárvány közepette éles vitát váltott ki a román társadalomban. A törvényről a végső döntést a kétkamarás parlament képviselőháza hozza meg.

Az oltások beadatását 2014-ben kezdték tömegesen megtagadni Romániában a szülők, miután televíziós személyiségek és az ortodox egyházhoz közel álló alapítványok kampányt indítottak az oltások ellen. Ez meg is tette a hatását, a lakosság átoltottsági szintje a járványügyi védettséget jelentő 95 százalékról 80 százalékra csökkent, a kanyarójárvány csaknem tízezer megbetegedést okozott és 35 halálos áldozatot követelt.

A román egészségügyi hatóságok azt szerették volna, hogy büntessék az oltásmegtagadást, így akadályozzák meg, hogy a kanyaróhoz hasonlóan más, már felszámoltnak hitt ragályos betegségek okozzanak járványt az országban. A szándékuk heves ellenállásba ütközött  - leginkább azok kritizálták, akik az oltások káros mellékhatásaitól félnek, és azt hiszik, hogy a kanyaró körüli médiakampányt valójában csak a gyógyszeripar gerjesztette. A kidolgozott tervezet végül nem írt elő közvetlen büntetést az oltásmegtagadásért, viszont megbélyegzéssel és kiközösítéssel próbál nyomást gyakorolni a szülőkre.

A törvénytervezet szerint a gyerekek bölcsődei, óvodai vagy iskolai beíratásához oltási bizonylatot kell mellékelni, vagy háziorvosi igazolást arról, ha valamely vakcina beadása ellenjavallt. Amennyiben a gyermek nem kapta meg a korának megfelelő kötelező védőoltások mindegyikét, az oktatási intézménynek és az egészségügyi hatóságoknak egy éven belül gondoskodniuk kell arról, hogy a gyerek ellenállóvá váljon az oltásprogramban nevesített ragályos betegségekkel szemben.

A szülők (vagy törvényes gyámok) hozzájárulása a gyermek beoltásához alapértelmezett, azok a szülők, akik ezt ellenzik, írásos nyilatkozattal akadályozhatják meg a törvényben megszabott kötelező vakcinák beadását.

Magát az oltásmegtagadást nem büntetnék, de tízezer lejes (670 ezer forintos) bírságot helyeznek kilátásba azoknak az oltásmegtagadó szülőknek, akik nem vesznek részt a számukra szervezett egészségügyi tanácsadásokon. A megyei oltásügyi bizottságoknak legalább háromhavi rendszerességgel kell tanácsadást szervezniük az oltásmegtagadó szülők számára, amíg rá nem veszik őket, hogy jobb belátásra térjenek.