szerző:
Domány András

A 2015 ősze óta hivatalban lévő kormány évek óta próbálja magának alárendelni az igazságszolgáltatást, de a legfelső bíróság elnöke szembeszállt velük.

A lengyel legfelső bíróság elnöke szerda reggel bement a munkahelyére. Ez nem lenne hír, ha egy törvény néhány hónapja nem mondta volna ki, hogy ő – és még 27 bírótársa – július 4-étől nyugdíjban van. Ugyanis 70 évről 65-re csökkentették a rájuk kötelező nyugdíjkorhatárt. Malgorzata Gersdorf azonban azt mondja: megbízatása az alkotmány szerint 2020-ig tart, és az ezzel ellentétes törvény alkotmánysértő. Tehát továbbra is ő az elnök.

A 2015 ősze óta hivatalban lévő kormány évek óta próbálja magának alárendelni az igazságszolgáltatást, amelynek függetlenségét egy magát másoknál különbnek képzelő kaszt indokolatlan előjogaként állítja be. Több plakátkampány zajlott a bírói kar ellen, vitatható vagy igazságtalannak érzett ítéleteket kipécézve. Az igazságügyi miniszter 140 különböző szintű bírósági elnököt váltott le indoklás nélkül, gyakran sértő formában.

Az országos bírói tanácsot, amely egyedül jogosult a köztársasági elnöknek javaslatot tenni bírói kinevezésekre, átalakították – sok jogász szerint szintén alkotmányellenesen. Ugyanis míg az alkotmány szerint – amelynek megváltoztatásához a kormánypártnak nincs meg a minősített többsége – annak tagjait a bírói karnak kell megválasztania, ezt a jogot a parlamentnek adták át, vagyis politikusok döntöttek a testület tagjairól. Igaz, bírák ajánlása alapján, de ez ellenőrizhetetlenül zajlott, és sok ajánlást a minisztériumba berendelt, tehát bírói címet viselő, de pillanatnyilag beosztott kormányhivatalnokként dolgozó emberek adtak. Jellemző, hogy a mintegy 10 ezer lengyel bíró zöme bojkottálta a tanács tagságára kiírt pályázatot: mindössze 18-an jelentkeztek, de a szejm közülük megválasztotta a 15 tagot.

©

Ezután jött a legfelső bíróság meghódítása. 73 jelenlegi bíró közül 27 töltötte be a 65 évet, köztük a 2014-ben hat évre kinevezett elnök asszony. Igaz, kérvényezhették a köztársasági elnöktől, hogy tovább ítélkezhessenek, de ezt csak 16-an tették meg. Az elnök és tíz kollégája nem, mert szerintük ez a megoldás is alkotmányellenes, az államfő önkényesen, indoklás nélkül dönthetné el, hogy ki maradhat. Megjegyzendő: aki most 65-69 éves, az a rendszerváltozáskor 36-40 éves volt, tehát aligha terhelik a kommunizmus bűnei, ami az egyik érv eltávolításuk mellett. Közülük csak négyen voltak már akkor is bírók, de nyilván nem a kezdőkre bízták a súlyos ügyeket.

A vitatott törvény más változást is hoz. Lesz egy fegyelmi kamara, amely bírák sorsáról dönthet másodfokon – szokatlan módon a parlament által választott ülnökök közreműködésével. És lesz egy rendkívüli panaszok kamarája, amely a legfőbb ügyész, az ombudsman és néhány más köztisztségviselő kezdeményezésére akár húsz éve lezárt ügyek jogerős ítéleteit vizsgálhatja felül. Hiába érveltek ellene sokan a jogbiztonságra hivatkozva, fontosabb volt, hogy a mostani kormánynak nem tetsző régi ítéleteket eltörölhessék. Itt érdemes megjegyezni: Lengyelországban nem pusztán arról van szó, mint a demokráciák többségében, hogy az ügyészség a kormánynak van alárendelve. A varsói igazságügyi miniszter maga a legfőbb ügyész, aki ténylegesen irányítja az ügyészi szervezetet, és bármely ügybe beleszólhat.

Ez a jogi háttere a mostani eseményeknek. A legfelső bíróság elnöke kedden még megpróbálta meggyőzni igazáról a szejm képviselőit, de hiába. Majd a köztársasági elnökkel találkozott, és ott furcsa dolog történt. Ugyanis Andrzej Duda elmondta ugyan, hogy szerinte az elnöknő a törvény szerint szerdától nyugdíjas, majd mégis beleegyezett abba, hogy Gersdorf asszony szabadságot vegyen ki, és azalatt az általa javasolt egyik helyettese, a munkaügyi kamarai elnök legyen a megbízott vezető – aki szintén elmúlt 65 éves, és nem adott be kérvényt az államelnöknek.

©

Nem világos, hogy Duda elnök zavarában és meglepetésében mondott ellent önmagának, vagy tudatosan halogatni próbálja a döntést. Az is érdekes, hogy kijelentette: feltételezni kell, hogy a vitatott törvény alkotmányos, hiszen senki nem fordult miatta az alkotmánybírósághoz (amelyet már korábban működésképtelenné tettek – tehetjük hozzá), de azt nem mondta ki, hogy szerinte alkotmányos. Pedig ő írta alá.

Napok óta folynak tüntetések Lengyelország több tucat városában a legfelső bíróság védelmében, és az Európai Bizottság is súlyosnak, az unió alapértékeit veszélyeztetőnek tartja a kialakult helyzetet. A szerdára virradó éjjel is tömegek virrasztottak a legfelső bíróság épülete előtt, és kétezren fogadták reggel a munkába érkező Gersdorf elnököt. Amitől sokan féltek, nem következett be: nem jelentek meg a kormány által kirendelt biztonsági őrök, hogy megakadályozzák az állítólag már nyugdíjas főbírónő belépését. Ő pedig azt mondta a rá váróknak: „Legyen világos, hogy én itt nem politizálok. A törvényességet védem. Az alkotmány érvényes, nem változtatták meg, és érvényesek a benne foglalt értékek.” Majd bement, hogy elkezdje az általa összehívott értekezletet.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök éppen az Európai Parlamentben tartózkodik, és Valdis Dombrovskis volt lett miniszterelnök, az Európai Bizottság alelnöke máris megbírálta a történtek miatt. A 2007 és 2014 közti lengyel kormányfő, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke már közölte: nem Lengyelország érdekeit szolgálja, aki az igazságszolgáltatás függetlensége ellen harcol. A drámának csak egy felvonása zárult le, és nem lehet megjósolni, hogy mi lesz a vége.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!