Németh András
Németh András

Hitelességválsággal küzd az Interpol, amely bírálói szerint sokszor lehetővé teszi, hogy autoriter rezsimek az emigrációba szorult ellenzékiek zaklatására használják fel a rendőrségek együttműködési fórumát.

Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója ismét felkerülhet az Interpol körözési listájára – döntött a nemzetközi rendőri szervezet végrehajtó bizottsága. A visszahelyezést Zágráb kérte, mert szerinte Hernádi egy évtizeddel ezelőtt tízmillió eurós vesztegetési pénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek, hogy a Mol megkaphassa az INA olajipari cég irányítási jogait. A vádakat tagadó magyar üzletember neve egyszer már szerepelt az úgynevezett vörös listán, ám 2016-ban – akkori közlés szerint véglegesen – kikerült a névsorból.

A politika sokadszor jelenik meg az alapszabálya szerint teljesen politikamentes rendőri szervezet ügyeiben. A novemberi rendkívüli elnökválasztás sem a jelöltek alkalmasságáról szólt, hanem arról, hogy a nyugati országok nem akartak orosz rendőr tábornokot az ellentmondásos módon lemondott, hazájában korrupcióval vádolt és őrizetbe vett kínai Meng Hung-vej helyére. A sokáig esélyes, 57 éves Alekszandr Prokopcsuk – az orosz nemzeti Interpol-iroda vezetője – ugyanis ellenfelei szerint meghatározó szerepet játszott abban, hogy az utóbbi években Moszkva egyre gyakrabban használta arra az Interpol körözési listáját, hogy a Putyin-rendszer bírálóit zaklassa.

A vörös listára nem csupán gazdasági bűncselekményekkel vádolt orosz ellenzéki aktivisták és újságírók kerültek fel, hanem az az amerikai Bill Browder is, aki a 2009-ben az egyik moszkvai börtönben gyanús körülmények között meghalt Szergej Magnyitszkijjal együtt azzal vádolta meg orosz állami vállalatok több vezetőjét, hogy dollármilliókat sikkasztottak el politikusok közreműködésével. Browdert már többször feltetették az oroszok a vörös listára – ezért legutóbb májusban, Spanyolországban vették őt őrizetbe –, és míg az első években csalással és sikkasztással vádolták, mostanra már a gyilkosság is előkerült. Moszkva szerint ugyanis Browder ölette meg a börtönben Magnyitszkijt, s még három embert is eltetetett láb alól, akik tudtak állítólagos pénzügyi machinációiról.

Az ügy azért vált ki ilyen komoly érzelmeket Moszkvában, mert az USA által 2012-ben elfogadott „Magnyitszkij-törvény” szankciókkal sújt több tucat magas rangú orosz politikust. „Valószínűleg nincs még egy olyan ember, akit nagyobb felelősség terhelne azért, hogy Oroszország visszaél az Interpollal, mint Prokopcsuk. Ha megválasztják, annak csak az lehet a magyarázata, hogy a 194 tagország többsége egyetért Oroszországgal és Kínával abban, hogy az Interpol nem a bűnüldözés, hanem a politikai hatalomgyakorlás eszköze” – írta Ted Bromund, az amerikai Heritage Alapítvány szakértője.

Jürgen Stock
©

A nyugati országok már évek óta elégedetlenkednek, hiszen nemcsak Oroszország, Kína és Törökország, hanem több dél-amerikai és afrikai állam is az Interpol körözési listáját használja fel arra, hogy sakkban tartsa a külföldre menekült ellenzékieket. A Freedom House felhívja a figyelmet, hogy miközben 2002 óta sokszorosára emelkedett az évente kiadott vörös kérések száma, ezek harmadát már olyan államok kezdeményezik, amelyek az amerikai emberi jogi szervezet osztályzása szerint nem tekinthetők szabad országnak.

A Dubaiban tartott Interpol-közgyűlésen végül 101:61 arányban Prokopcsuk ellenfele, az utóbbi időben a szervezet ügyvezető elnökeként tevékenykedő dél-koreai Kim Dzsong Jang diadalmaskodott. A fölényes győzelem leginkább annak köszönhető, hogy az USA hangosan kampányolt Prokopcsuk ellen, s több állam, köztük Litvánia és Ukrajna is bejelentette, kilép a szervezetből az orosz jelölt győzelme esetén. Ukrajna félelmeit erősítette, hogy az orosz állami televízió egyik csatornáján néhány nappal a szavazás előtt már arról beszélgettek, hogy a kijevi kormány hány tagját sikerülhet majd börtönbe juttatni Prokopcsuk diadala esetén. Moszkva annak ellenére komolyan lobbizott saját jelöltje mellett, hogy a valódi hatalom a főtitkár kezében van – a tisztet 2014 óta a német Jürgen Stock tölti be –, és az elnök legfeljebb azokon az évente háromszor megtartott tanácskozásokon játszhat fontos szerepet, amelyek az Interpol hosszabb távú stratégiáját hivatottak meghatározni.

Kim Dzsong Jang (középen) az Interpol új elnöke
©

Prokopcsuk veresége a nyugatiak győzelmét jelentette ugyan, ám a lyoni központú, évente mintegy százmillió euróból gazdálkodó, 650 embert alkalmazó Interpolnak a jövőben is lesz még gondja a politikával. A szervezetbe tavaly felvett Palesztin Hatóság vezetője, Mahmúd Abbász például többször is utalt arra, hogy politikai ellenfelei is – akik állítólag komoly bűncselekményeket követtek el – felkerülhetnek a körözési listára.

De lesz még baj abból is, hogy Belgrád mindent elkövet azért, hogy a rendőri szervezet ne vegye fel a Szerbiából 2008-ban kiszakadt albán többségű Koszovót. A Koszovó államiságát elismerni nem hajlandó Szerbia attól tart – valószínűleg joggal –, hogy a pristinai vezetők első lépése a tagság után az lenne, hogy a koszovói népirtásokban való részvétellel vádolt szerb politikusokat, köztük a kormány több tagját is, azonnal feltetetnék a körözési listára. Dubaiban Belgrádnak sikerült ugyan megtorpedóznia Koszovó felvételét, ám a kérdés nem került le végleg a napirendről.

A viták annak ellenére folytatódhatnak, hogy a nemzetközi rendőrségi együttműködésben nagyon fontos szerepet játszó Interpol az utóbbi években igyekezett tenni azért, hogy kiszűrje a vélhetően politikai megfontolásokból indított körözéseket. Egyebek mellett javított az adatvédelmen, és szigorúbban ellenőrzi a kérelmeket is. Jelenleg már 30–40 ember vesz részt abban a csoportban, amely megvizsgálja a körözési és egyéb beadványok jogosságát, s ha kell, néhány óra alatt dönt egy-egy ügyben. Ennek ellenére még gyakran előfordul, hogy a vélhetően politikai megfontolásokból a vörös listára tett emberek hosszabb időt töltenek fogságban egy országban, mielőtt az elutasítja a kiadásukat.

NÉMETH ANDRÁS

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Orbán miatt nem megy el a volt MDF-es Antall Józsefre emlékezni

Orbán miatt nem megy el a volt MDF-es Antall Józsefre emlékezni

A karácsonyi vásár közepén kiáltotta el magát, hogy nincs is Mikulás

A karácsonyi vásár közepén kiáltotta el magát, hogy nincs is Mikulás

Elmaradhat a Brexit-szavazás a brit parlamentben

Elmaradhat a Brexit-szavazás a brit parlamentben

Nem sokon múlt, hogy ma nem térddel kell irányítanunk a számítógépes egeret

Nem sokon múlt, hogy ma nem térddel kell irányítanunk a számítógépes egeret

Fülke: A rendszer meztelen

Fülke: A rendszer meztelen

Benzines villanyautó: teszten a Honda különc hibrid divatterepjárója, az új CR-V

Benzines villanyautó: teszten a Honda különc hibrid divatterepjárója, az új CR-V