szerző:
Földvári Zsuzsa
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Háborús bűnös volt-e Kurt Waldheim egykori államfő és vele együtt az osztrák nép? – aktualizálja a 33 évvel ezelőtti kérdést az ENSZ exfőtitkáráról készült film.

Alexander Löhr osztrák tábornokot 1947. február 26-án Jugoszláviában golyó általi halálra ítélték Belgrád 1941-es bombázása miatt. A szintén tábornoki rangig jutott német Helmuth von Pannwitzot a Szovjetunióban végezték ki háborús bűnökért 1947. január 16-án. Mindkét főtiszt parancsnoka volt a második világháború idején Kurt Waldheimnek, Ausztria 1986–1992 közötti államelnökének, mégsem hozták őket vele soha összefüggésbe. Waldheim 1972–1981 között ENSZ-főtitkár, ezt megelőzően osztrák külügyminiszter volt.

Az 1918-ban született politikusról évtizedekig csak annyit tudott a világ, hogy 1936-ban, az érettségi után jelentkezett katonának, ahonnan két évvel később kiszuperálták. 1939 augusztusában újra behívták, és a Wehrmacht tisztje lett. Előbb Franciaország német megszállásában vett részt, majd az orosz frontra került. 1941 decemberében gránátszilánk fúródott a jobb lábába, társainak köszönhette az életét: ők cipelték el egy katonai kórházba, ahol megoperálták. Sérültként többször is hazautazhatott, ám továbbra is a Wehrmacht szolgálatában maradt, félbehagyott tanulmányait 1944-ben befejezve jogi diplomát szerzett, és feleségül vette az egyetemen megismert Elisabethet, akitől három gyermeke született.

Soha nem merült fel a gyanú, hogy a kivégzett tábornokoknak és Waldheimnek közük lehetett egymáshoz. Az 1945-ben az osztrák külügyminisztériumhoz került ambiciózus fiatalember életrajzát mindenki készpénznek vette. Az Ausztriában a nemrég bemutatott, 1986-ra, Waldheim államfőségének idejére visszatekintő dokumentumfilm a későbbi korosztályokat úgy ismerteti meg az osztrák opportunizmus jelképévé vált diplomata-politikus életével, hogy mai hátteret is rajzol mögé: szélsőjobboldali kormánypártot, általános idegenellenességet, erősödő nacionalizmust. Az ismert osztrák filmes, a 66 éves Ruth Beckermann által írt és rendezett alkotás a tavalyi Berlinalén a legjobb dokumentumfilm díját nyerte el.

Jelenet a filmből
©

Beckermann kézi kamerájával forgatott is Bécsben azon a 33 évvel ezelőtti megmozduláson, amelyen Waldheim elnökké választása ellen tiltakoztak. Az ellentüntetőket is lencsevégre kapta, akik a külföld „mesterkedése” miatt vonultak fel, és azt hangoztatták, hogy az osztrák népnek joga van megválasztani a saját vezetőjét. Amit azzal is demonstráltak, hogy a politikus győzelme után választási plakátjaira a „csak azért is” feliratot ragasztották. A film címe – Waldheim's Walzer – a politikus állandóan helyezkedő, forgolódó lépéseire utal, ahogy leplezni akarta háborús múltját, és törtetett felfelé a ranglétrán. A rendező-producer ma is maga előtt látja, ahogy a nyugalmából kilendített politikus remegő kézzel, hadonászva jelenti be 1986 nyarán az államfővé választását. „Kurt Waldheim olyan állapotba került, hogy még arra a kérdésre is nemmel válaszolt volna, hogy hogy hívják” – állítja Peter Lingens, a Waldheim-botrányt akkor kirobbantó, Profil című osztrák hetilap újságírója.

A filmben feltűnik a több nagy politikai botrányt leleplező Hubertus Czernin, a Profil akkori, időközben elhunyt belpolitikai újságírója, aki a bécsi katonai archívumban megtalálta Waldheim nemzetiszocialista és SA-igazolványát. A számtalan dokumentumfelvétel és megszólaló ellenére a film nem ad egyértelmű választ arra, hogy ki indította el az ügyet. A Profil újságírója, a Zsidó Világkongresszus igen agresszívnek ábrázolt vezetői vagy a kereszténydemokrata-konzervatív néppárti Waldheim jelölését elszántan ellenző Fred Sinowatz, az Osztrák Szociáldemokrata Párt elnöke. A három oldal talán nem is külön dolgozott az ügyön, hanem egymással összefogva. Látható a filmben a történész Sinowatz, amint gúnyosan megjegyzi: „Hajlandók vagyunk elhinni, hogy nem Waldheim volt a nemzetiszocialista lovasklub tagja, hanem csak a lova.” Edgar Bronfman, a Zsidó Világkongresszus akkori elnöke pedig azzal fenyegetőzik, mi jár majd Ausztriának, ha Waldheimet elnökké emelik.

Soha nem látott felvételek is feltűnnek. Waldheim Amerikában élő bankár fia, Gerhard próbálja – apai biztatásra – magyarázni a megmagyarázhatatlant, hogy apja a jogi tanulmányaival volt elfoglalva, és ezért nem vette észre a Szalonikiből  deportált sok ezer görög zsidót, a halomra lőtt szerb partizánokat. A zavart, lehajtott fejjel beszélő férfi tárgyalópartnere az akkor még ifjú amerikai képviselő, Tom Lantos volt, aki elegáns fölénnyel szedte szét a Waldheim fiú állításait. A filmben felbukkan Waldheim felesége és egyik lánya is, mindketten a politikus melletti demonstráción szerepelnek. De Waldheimet is látni, az egyik tévéműsorban próbálja elhitetni, hogy nem ő jelentkezett a náci lovasokhoz, talán valamelyik rokona jelenthette be oda.

Ahányszor Waldheim megszólalt a filmben, annyiszor veszítette el a nézők maradék rokonszenvét. Az 1986-os felvételeken a győztes politikus egyszerre diadalmas és megtört. Eldicsekszik hatalmával, azzal, hogy neki nincs főnöke, a maga ura, legyen akár az ENSZ élén vagy az államfői palotában, a Hofburgban. Ellenségként kezeli a sajtót, főleg a The New York Timest, és szidalmazza az újságírókat, a keleti part hangadóit. A film egyik felvételén dühösen mondja, hogy nem csupán a hatmillió zsidó pusztult el, hanem ennél is több német. Majd észbe kap, és lecsillapodik. Az Egyesült Államok 1987-ben Waldheimet utazási tiltólistára tette, osztrák államfőként soha nem engedte be az országba, és hasonlóan járt el vele szemben több nyugati állam. Ezért a külföldi államfői feladatokat az akkori miniszterelnök, Franz Vranitzky látta el, és 1993-ban a jeruzsálemi Héber Egyetemen ő mondott beszédet, amelyben bocsánatot kért az osztrák zsidó áldozatoktól. Waldheim tisztességéből annyira telt, hogy 1992-ben nem indult újra az államfői posztért.

Jelenet a filmből
©

Sem a mostani film, sem a korábbi dokumentumok, sem a tekintélyes történészekből összeállított nemzetközi bizottság nem tudta bizonyítani, hogy Waldheim háborús bűnt követett volna el. Ami biztos: felderítőtiszt volt, aki közvetlen közelről értesült a Görögországban, Jugoszláviában végrehajtott tömeggyilkosságokról, és kapcsolatban állt a Wehrmacht vezetőivel. A háborút követően jobbnak látta ezt elhallgatni. Ügyesen bújt a háborús sérülése mögé, a gyakori otthon tartózkodással sikerült azt a látszatot keltenie, hogy részéről 1941-ben véget ért a háború.

Külügyminiszteri minőségében – erről egy egykori diplomata számol be a filmben – 1968-ban Waldheim Belgrádba látogatott, az akkori államfőt, Franz Jonast kísérte el Tito elnökhöz. Az emlékező szerint Waldheim lelkesen beszélt a jugoszláviai tájakról, arról, hogy nem is várt ekkora természeti élményt. Tito csodálkozva kérdezte, a külügyér még nem járt-e az országban. Waldheim megerősítette, hogy ez volt az első útja. Belgrádnak állítólag pontos adatai voltak Waldheim háborús mozgásáról, és ezeket ügyesen ki is használta a háttérben az ENSZ-főtitkár „befolyásolására” pozícióinak erősítésére a harmadik világban.

A Waldheim-ügy felforgatta Ausztriát. Egyrészt véget vetett annak az 1945-től hangoztatott képtelenségnek, hogy az ország áldozat volt, semmi köze sincs a német gaztettekhez. De az 1986-os államfőválasztás nyomán Ausztria egészének a „lenácizása” komoly szerepet játszott a populista, szélsőjobboldali Szabadságpárt élére megválasztott Jörg Haider előretörésében, megerősödésében és abban, hogy még 20 évig, 2008-ban bekövetkezett haláláig kavarhatta a politikai állóvizeket. A ma 91 éves kommentátor, Hugo Portisch még ifjan jelenik meg a filmben, és már akkor megvilágítja, hogy a németek anno rögtön szembenéztek a saját múltjukkal, az osztrákok viszont festették az eget. Ez a kijelentés ma, Chemnitzcel és az AfD-vel, a Szabadságpárttal a bécsi kormányban, nem tűnik olyan erősnek, mint hajdan.

„Kurt Waldheim nagyszerű diplomata volt, de intellektuálisan nem fogta fel a saját történetét – emlékezett egykori sajtótitkára és beszédírója, Heinz Nussbaumer. – Haláláig hangoztatta, hogy ő és a nemzedéke csak a kötelességét teljesítette. Soha nem értette meg, hogy elnöksége után az ország miért nem tart igényt az ő gazdag nemzetközi tapasztalataira.”

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Több mint négyszázszor kellett szervizeli a szupertraffipaxokat tavaly

Több mint négyszázszor kellett szervizeli a szupertraffipaxokat tavaly

Halálos tűz pusztított egy francia síterep központjában

Halálos tűz pusztított egy francia síterep központjában

Sorra törlik a videókat a YouTube egyik legrégibb és legjobban pörgő csatornájáról

Sorra törlik a videókat a YouTube egyik legrégibb és legjobban pörgő csatornájáról

Letartóztatták a férfit, aki láncfűrésszel vágta meg szomszédja arcát

Letartóztatták a férfit, aki láncfűrésszel vágta meg szomszédja arcát

Rektor: Nem indul vizsgálat a szegedi egyetem rektorhelyettesének "ügyében"

Rektor: Nem indul vizsgálat a szegedi egyetem rektorhelyettesének "ügyében"

Nemsokára újra leszakad a hó, a fél országra kiadják a figyelmeztetést

Nemsokára újra leszakad a hó, a fél országra kiadják a figyelmeztetést