Szoros a verseny Európában: kezdhetnek aggódni a szocdemek és a Néppárt is

Még mindig számít, hova áll a Fidesz.

  • hvg.hu hvg.hu
Szoros a verseny Európában: kezdhetnek aggódni a szocdemek és a Néppárt is

Nem javított az Európai Néppárt, viszont a szociáldemokraták visszaesése miatt valamivel jobb helyzetben várhatja az európai parlamenti választásokat, mint néhány héttel ezelőtt – derült ki a Politico legújabb mandátumbecsléséből.

A ma nyilvánosságra hozott adatok szerint az Európai Néppárt – a britek részvétele mellett – 170 mandátumra számíthat a 751 tagú Európai Parlamentben. Ez ugyan 44 mandátummal kevesebb, mint amivel jelenleg rendelkeznek, de fő riválisaik, a szociáldemokraták még rosszabbul járnának, ha most vasárnap tartanák a választásokat: 144 tagú lenne az S&D-frakció.

A liberális ALDE 105, a Salvini-féle szélsőjobboldali frakció pedig 71 mandátumot szerezne. Őket követnék a konzervatívok és reformerek (62) és a zöldek (56). Már a mandátumbecslésen jól látszik, hogy egyre nagyobb esélye van az eddig ismeretlen, új tömörüléseknek, az új pártok 50 helyre számíthatnának.

A számokból jól látszik, hogy a visszafogott növekedés ellenére a Néppártnak még mindig szüksége van a Fidesz tagságára, bár a korábbi nyilatkozatokból jól látszik, senki nem reménykedik már abban, hogy az EP-választások után is az EPP tagja marad a jelenleg felfüggesztett Fidesz. A Politico szerint

a magyar kormánypárt 14 helyet fog megcsípni az Európai Parlamentben, tehát nélkülük 156 néppárti tag lenne a parlamenti patkóban – tizeneggyel több, mint a szocialista sorokban.

Az utolsó mandátumbecslésnél az európai szociáldemokratáknak több okuk volt az optimizmusra: akkor Frans Timmermans vezette frakció 149 székre számíthatott. A szoros verseny alakulása azért is izgalmas, mert az Európai Bizottság következő elnökének kiválasztásában jelentős szerepe lesz annak, hogy melyik európai pártszövetség nyeri a választásokat, és melyik csúcsjelöltnek van a legnagyobb esélye arra, hogy Jean-Claude Juncker utódja legyen.

A legnagyobb kérdés persze az, hogy mire odajutunk, egyáltalán lesz-e még értelme a csúcsjelölti rendszernek.