Nem Trudeau az első, aki kínos helyzetbe került a bekapcsolt mikrofonok miatt

Nem Trudeau az első, aki kínos helyzetbe került a bekapcsolt mikrofonok miatt

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a keddi londoni NATO-csúcson Donald Trump amerikai elnökön viccelődött, s a Fehér Ház ura annyira megsértődött, hogy csapot-papot otthagyva hazautazott az USA-ba. Nem a kanadai vezető az első, akinek kellemetlen pillanatai támadtak egy-egy bekapcsolva maradt mikrofon miatt, az áldozatok, Nicolas Sarkozy francia elnök, George W Bush és Barack Obama amerikai elnökök hasonló és még kínosabb eseteit a The New York Times elevenítette fel.

Trumpnak is van mire emlékeznie: egy 2005-ben készült hangfelvételen Billy Bush-sal, a Bush-család egyik, rádiós és tévéműsorokat vezető tagjával vitatták meg, hogyan kell felszedni a nőket, s Trump mára megszokott macsósággal és kulturálatlansággal osztotta meg tapasztalatait. „Ha sztár vagy, akármit megtehetsz velük, engedni fogják. Ragad meg a p**ájukat, bármit megtehetsz” – magyarázta egyebek mellett Bushnak. Amikor a felvétel 2016-ban nyilvánosságra került, Trump még bocsánatot kért, de azt is hozzátette, ő sohasem állította magáról, tökéletes lenne.

Az egyik legnevezetesebb ilyen eset Ronald Reagan amerikai elnökkel történt meg, aki 1984-ben ezzel a szöveggel viccelődött egy – mint kiderült, bekapcsolt – mikrofon előtt: „Kedves amerikai honfitársaim, örömmel jelentem be, hogy aláírtam az Oroszországot örökre törvényen kívül helyező törvényt. A bombázás öt perc múlva kezdődik”.  Míg több médium nem közölte Reagan humorosnak szánt szavait, a The New York Times megírta az esetet. A Szovjetunióban példátlanul ellenségesnek nevezték a színészből lett elnök mondatait. A helyzetet súlyosbította, hogy Reagan éppen azon dolgozott, hogy elérje a szovjet-amerikai fegyverzetkorlátozási egyezmények aláírását.

2000-ben a The New York Times vált áldozattá, George W. Bush akkori elnök, aki ugyancsak szeretett káromkodni, egy Illinois államban tartott kampányrendezvényen így fordult Dick Cheney alelnök-jelölthöz: „Ott van Adam Clymer, a The New York Times elsőosztályú seggfeje”. Cheney pedig helyeselve bólogatott, s közölte, tényleg az. Bush sohasem kért bocsánatot, az elnök környezet szerint Bush-t felbosszantották Clymer rosszindulatúnak tartott cikkei.

2011-ben Nicolas Sarkozy éppen hivatalban lévő francia elnök fakadt ki Barack Obamának, s közölte, már nem tudja elviselni a hazug Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. Obama – aki szintén nem vette észre, hogy szavait mikrofon veszi – így válaszolt: "Lehet, hogy Önnek elege van belőle, de nekem sokkal többet kell vele foglalkoznom, mint Önnek."

2012-ben ismét Obama nem volt elég óvatos. Egy Dél-Koreában rendezett találkozón az amerikai elnök odafordult akkori orosz kollégájához, Dmitrij Medvegyevhez, aki korábban amiatt panaszkodott, hogy az USA újabb rakétákat akar Európába telepíteni. „Ez az utolsó választásom. A választás után sokkal rugalmasabb leszek” – mondta Medvegyevnek. Ellenfelei azonnal rávetették magukat, Newt Gingrich például közölte: Kíváncsi vagyok, még hány olyan ország van, amelynek az elnök megígérte, újraválasztása másnapjától fogva már rugalmasabb lesz velük, amikor már nem kell felelnie az amerikaiak kérdéseire.

Hozzászólások