Nagy Gábor
Nagy Gábor

A modern mikroprocesszorokat használók járhatnak pórul azzal, hogy Dél-Korea és Japán ismét összeveszett a második világháborús sérelmeken.

A japán császári hadsereg által egykor dolgoztatott koreai kényszermunkások miatt drágulhatnak az okostelefonok, személyi számítógépek, szerverközpontok és memóriaegységek. A második világháborút, illetve az azt megelőző évtizedeket a XXI. századi csúcstechnológiával az köti össze, hogy Szöul és Tokió ismét összeveszett a múlton, s ezért Japán megszigorította három olyan kémiai alapanyag exportját Dél-Koreába, amelyek létfontosságúak az ottani kijelző- és félvezetőgyártók számára. Márpedig a Samsung Electronics és az SK Hynix együttesen a világon használt DRAM és NAND memóriák 70, illetve 40 százalékát gyártják, az LG Display pedig a kijelzők piacának egyik legnagyobb szereplője.

Fehér vagy fekete

Bár vannak készleteik a három vegyi anyagból – a nagy tisztaságú hidrogén-flouriddal például a nyomtatott áramköröket marják a szilíciumlapkákra –, azok végesek. Ráadásul, a kereskedelmivé formált történelmi konfliktus súlyosbodott, Tokió több száz alapanyagra terjesztette ki a 90 napos engedélyezési procedúrát, és - ezen a területen ez már végső szankció - levette Dél-Koreát azon országok fehér listájáról, ahová szabadon szállít érzékenynek minősített termékeket, s amelyen szomszédja volt az egyetlen ázsiai.

Az egyik dél-koreai főszereplő /// Miből lesz a kijelző?
©

Az intézkedéseket a tokiói kormány nemzetbiztonsági aggodalmakkal indokolta, mondván: Szöul nem vigyázott eléggé a katonai célokra is használható vegyi anyagokkal, s azok akár Észak-Koreába is eljuthattak. Ez utóbbira nincs bizonyíték. Mindenesetre Dél-Korea a japán lépésekre válaszul kilépett abból a 2016-os megállapodásból, amelynek keretében megosztotta a két ország megosztott egymással katonai információkat.

Kevesen hiszik, hogy a japán-dél-koreai viszony megromlásának köze lehet Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborújához, amelyben "lő" Ázsiára és Európára is. 

A két ázsiai ország vitájában a szálak Korea 1910 és 1945 közötti japán megszállásáig nyúlnak vissza, amikor 7,8 millió koreait állítottak a császári hadsereg szolgálatába kényszermunkásként bányákban és fegyvergyárakban robotolni, illetve soroztak be katonaként harcolni. A japán uralom alá került ázsiai országokból pedig a becslések szerint 200 ezer nőt hurcoltak el a hadműveleti területek mögött létrehozott bordélyokba, ahol a katonák kedvét kellett szolgálniuk, s a kényszerprostituáltak zöme szintén koreai volt. Japán mindezek kárpótlására 300 millió dollárt fizetett a két ország közti diplomáciai kapcsolat felvételéről rendelkező 1965-ös alapszerződésben, és emellett 200 millió dollár hitelt is nyújtott.

A szexrabszolgaság túlélői /// Kísért a múlt
©

A pénzből azonban a megszállás áldozatai szinte semmit sem kaptak, azt a Dél-Koreát diktátorként irányító Pak Csong Hi elnök az akkoriban még a kommunista északitól jócskán elmaradt déli gazdaság és infrastruktúra fejlesztésére fordította. A múltat Dél-Koreában a demokratizálással párhuzamosan, az 1990-es évek elején kezdték feszegetni, ám az egykori kényszermunkások által indított kereseteket az 1965-ös megállapodásra hivatkozva a dél-koreai bíróságok éppen úgy elutasították, mint a japánok.

Az akták újranyitása feltépte a sebeket

A szöuli külügyminisztériumot aztán 2004-ben egy bírósági döntés arra kötelezte, hogy nyissa meg az egyezség aktáit, amelyek vizsgálatára különbizottság jött létre, és az megállapította, hogy a szerződés nem vonatkozik az emberiség elleni „törvénytelen cselekedetekre”. A testület azt is bizonyítottnak látta, hogy a 300 millió dollár nagy részéből kártalanítást kellett volna fizetni, ezért a dél-koreai kormány szétosztott 72 600 egykori kényszermunkás és leszármazottai között összesen 547 millió dollárt.

Egykori meghurcoltak tüntetése Szöulban, 2001-ben /// Régi korok árnyai
©

A dél-koreai legfelső bíróság 2012-ben határozott úgy, hogy az 1965-ös megállapodás ellenére a túlélők mégis perelhetik azokat a japán cégeket, amelyek rabszolgaként dolgoztatták őket. Az első keresetek tavaly ősszel értek el a testületig, amely októberben a Nippon Steel acélipari óriás, novemberben pedig a legnagyobb japán hadiipari konglomerátum, a Mitsubishi Heavy Industries ellen ítélt. Az előbbinek négy, az utóbbinak öt egykori koreai kényszermunkásának kellene kártérítést fizetnie, aminek az összege nem éri el a fejenkénti százezer dollárt, de a döntés óriási felháborodást váltott ki Tokióban, ahol az ügyet az 1965-ös szerződéssel lezártnak tekintik. Ráadásul a bírói döntés elrendelte a Nippon egyik kisebb dél-koreai érdekeltségének a lefoglalását. A hasonló lépéseket nem zárta ki Mun Dzse In dél-koreai államfő, és tucatnyi újabb elbírálásra váró kereset van máris legalább 70 japán vállalat ellen.

A liberális Mun az ezredfordulón emberi jogi ügyvédként több egykori kényszermunkást is képviselt. Kormánya tavaly novemberben érvénytelenítette azt a megállapodást is, amelyet a két ország a - japánok által eufemisztikusan „kényelmi hölgyeknek” nevezett - kényszerprostituáltak kárpótlásáról 2015-ben kötött. Ebben Abe Sinzo japán miniszterelnök az 1965-ös szerződést a második világháború végének 70. évfordulója alkalmából némiképp felülbírálva – és a nők ellen elkövetett bűnökért bocsánatot kérve – egymilliárd jenes (8,3 millió dolláros) alap létrehozását ajánlotta fel, ahonnan kompenzációt fizettek a túlélőknek, illetve a már elhunyt áldozatok családtagjainak.

A pénzből csaknem négymillió dollárt osztottak szét, mire Mun bezáratta az alapot. Az államfő döntését helyeselte a közvélemény, mert a 2015-ös megállapodással a dél-koreaiak elégedetlenek voltak. Annak megkötésekor ugyanis nem kérdezték meg a volt kényszerprostituáltakat, hiányzott belőle a császári japán kormány felelősségének megállapítása – és Pak Csong Hi egykori diktátor lánya, Pak Gjun Hje akkori elnök egyezett meg róla, akit 2017-ben alkotmányos vádemeléssel eltávolítottak a hivatalából, majd korrupcióért, hatalommal való visszaélésért és más bűnökért 25 év börtönre ítélték.

A dél-koreaiak azt sem felejtették el, hogy a négy évvel ezelőtti megállapodással szinte egy időben, a világháború végének 70. évfordulóján tartott beszédében a nacionalista Abe úgy fogalmazott: „Nem szabad megengednünk, hogy a gyerekeink, az unokáink, s az utánuk következő generációk, akiknek semmi közük ehhez a háborúhoz, még mindig arra ítéltessenek, hogy bocsánatot kérjenek.”

Abe Sinzó japán miniszterelnök 2017-ben /// Szöulban nem felejtik el
©

Nagypolitika és popkultúra 

A meghökkentő diplomáciai lépésekre hajlamos Trump egyelőre passzívan figyeli két legfontosabb ázsiai szövetségesének viszályát, noha az USA számára Japán és Dél-Korea egyaránt fontos az atomhatalommá váló Észak-Korea, valamint a nagyhatalommá erősödő Kína leszereléséhez, illetve ellensúlyozásához.

A Szöul fennhatósága alá tartozó Dokdo, s Takesima néven Tokió által magának követelt szigetcsoporton is vitatkozó két országot a megromlott viszony ellenére több szál köti össze. A világ negyedik és hetedik legnagyobb ipari hatalmaként, és a fizikai közelség miatt logikus az együttműködés, aminek jeleként egymás legfontosabb kereskedelmi partnerei közé tartoznak.

A popkulturális szálak még szorosabbak: a fiatal dél-koreaiak odáig vannak a japán manga képregényekért és anime filmekért, japán kortársaik pedig rajonganak a dél-koreai popzenéért, a K-popért, aminek Európában legismertebb képviselője a Gangnam Style-lal befutott Psy.

A mérleg másik serpenyőjében viszont ott a mostani viszály kapcsán készített felmérés, ami azt mutatja, hogy a japánok 74 százaléka nem bízik a dél-koreaiakban, s az utóbbiak 75 százaléka a japánokban. Legfontosabb okként a „kényelmi hölgyek” ügyét említették, amiért a dél-koreaiak 87 százaléka szerint még mindig bocsánatot kell kérniük a japánoknak, míg az utóbbiak négyötöde úgy véli, ezt már rég eléggé megtették.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szélcsatornába vitte az Apple az iPhone 11 Prót, látványos lett a végeredmény – videó

Szélcsatornába vitte az Apple az iPhone 11 Prót, látványos lett a végeredmény – videó

Nagyon máshogy néznek ki ezek a Snickersek, de miért?

Nagyon máshogy néznek ki ezek a Snickersek, de miért?

Havasi szerint "sajtókacsa" a honvédelmi miniszter menesztése

Havasi szerint "sajtókacsa" a honvédelmi miniszter menesztése

TASZ: Súlyosan jogsértő a kormány Tarlós melletti kampánya

TASZ: Súlyosan jogsértő a kormány Tarlós melletti kampánya

Nagyjából húsz luxusút árában van ez az osztályon felüli lakókocsi

Nagyjából húsz luxusút árában van ez az osztályon felüli lakókocsi

A tudósok szerint sem lehetetlen 122 évig élni

A tudósok szerint sem lehetetlen 122 évig élni