A kormány rossz döntéseinek sorozata kellett ahhoz, hogy Csehország az EU legjobban fertőzött országa legyen

A kormány rossz döntéseinek sorozata kellett ahhoz, hogy Csehország az EU legjobban fertőzött országa legyen

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Nagy Iván László
Tetszett a cikk?

Bergamói helyzet állhat elő a cseheknél, ha nem válnak be a legszigorúbb lezárások – de mindez megelőzhető lett volna.

Egészégügyi krízis közelébe sodródhat Csehország, ha a hétfőn bevezetett, teljes országos lezárás nem bizonyul sikeresnek. A cseheknél jelenleg minden hatvanhetedik lakos aktív koronavírus-fertőzött; az ország nem vette fel időben a versenyt a vírus brit variánsával, a vakcinakampány cammog, orvosok és ápolók pedig nagy számban dőlnek ki a csatasorból. A kormány hetek óta igyekszik külföldi segítségért fordulni, miközben a helyzetért jószerivel csak magát okolhatja: megkésett lezárások, elhamarkodott nyitások, átláthatatlan kommunikáció, és egy időközi választási kampány is kellett ahhoz, hogy Csehország katasztrófaközeli állapotba kerüljön.

Mit mondanak a számok?

A 10,7 milliós lakosságú Csehországban a koronavírus-járvány kitörése óta minden tizenkettedik ember igazoltan elkapta a fertőzést, de hasonlóan a régió többi országához, itt is főleg a 2020 őszén elinduló második, valamint a különböző vírusmutációk okozta, januárban felerősödő harmadik járványhullám terjedt sebesen.

A csehek viszont már nem csak helyi viszonylatban állnak rosszul. Lakosságarányos, egyheti csúszóátlagokat nézve az Európai Unió összes tagállama közül Csehországban betegszenek meg a legtöbben naponta (1230 fő/1 millió lakos), halálozások terén pedig csak Szlovákia előzi meg őket; náluk napi 18,7, a cseheknél napi 16,8 elhunyt jut egymillió főre.

Csehországban jelenleg legalább három vírusvariánssal küzdenek egyszerre, amit többen úgy írnak körül, mintha új járványok kezdődtek volna, miközben az ország csak a legelsővel tudna elbánni. A cseheknél jelen van a koronavírus brit, illetve dél-afrikai mutációja is, de egy februári, Csehországban és Szlovákiában közösen végzett kutatás szerint az is valószínűsíthető, hogy a közép-európai régiónak már egy saját, helyben kialakult mutációt is le kell győznie. Az új variánsok egyre több korcsoportra veszélyesek; ezért is telnek most gyorsabban a kórházi ágyak, illetve így fordulhatott elő, hogy koronavírus-fertőzés miatt egy nyolcéves kislány is életét vesztette.

Az elmúlt hónapokban az esetszámok egyszer sem csökkentek le annyira, hogy az egészségügy talpra tudjon állni. A CNN riportja szerint az ellátásra szoruló fertőzöttek száma megduplázódott az elmúlt két hétben, mostanra pedig nem csupán az ágyak, de a szakemberek hiánya is komoly gondot okoz. Jelenleg több mint nyolcezer Covid-fertőzöttet ápolnak kórházban, és ahogy fogynak a helyek és menet közben jó számmal betegszenek le az orvosok is, országon belül már nincs hova átcsoportosítani, egyetemisták és náluk fiatalabb diákok is beálltak dolgozni, illetve külső segítség is érkezik Amerikából és Európából. Andrej Babis úgy fogalmazott,

„ha most nem avatkozunk közbe, hamar Bergamo lesz Csehországból”.

A csehek az oltásokkal is hadilábon állnak: eddig 702 ezer adag, túlnyomóan Pfizer–BioNTech vakcinát adtak be, ezzel a lakosság mindössze 6,56 százalékát tudták (legalább részlegesen) immunizálni. Csehország így a sereghajtók közé tartozik az EU-ban, a fertőzésszámok felfutása pedig szükségessé tette a vakcinakampány felgyorsítását. A megoldás itt is kívülről jön: az EU-tól soron kívül, valamint Franciaországtól „kölcsönben” kétszer százezer adag oltóanyag érkezett, Izrael ötezer vakcinát küldött, illetve felgyorsultak a tárgyalások a keleti vakcinák behozataláról is.

Miután a lassú oltókampány nem ad bizalomra okot, érthető volt, hogy hétfőn tovább szigorították az egyébként október óta tartó veszélyhelyzet korlátozásait. A mostani intézkedések jócskán túlnyúlnak például a magyarországi teljes lezáráson: a teljes iskola- és boltzár mellett a csehekhez kizárólag negatív teszttel lehet belépni, utcán és autóban orvosi, zárt terekben csak FFP2-es maszkban lehet tartózkodni, a lakosság csak munkavégzés céljából hagyhatja el a lakóhelyének kerületét, illetve kijárási tilalom van életben este kilenc és reggel öt óra között.

Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy csupán napok kérdése, mire a mostani fertőzéshullám meghaladja az összes korábbi járványcsúcsot. Csehországban viszont a számok azt az érdekes helyzetet mutatják, hogy a mostani megugrás nem a harmadik, hanem a negyedik kritikus helyzetet idézheti elő, és minden jel arra mutat, hogy ezért az Andrej Babis vezette cseh kormány tehető felelőssé.

Hogyan fajult eddig a helyzet?

Dr. Ratislav Madar, az Ostravai Orvostudományi Egyetem dékánja szerint a kormány három súlyos hibát követett el eddig, amik pár hét elteltével egytől egyik megmutatkoztak a számokban is. A CNN által megkérdezett járványszakértő szerint

vezetett a november, a január és a március eleji járványcsúcsokhoz. Október 22-én már napi 14 ezer új fertőzött volt, amikor kijárási korlátozást és általános bolt- és iskolazárat vezetett be a kormány, viszont hiába csak a felére estek vissza a számok, december 24-én ideiglenesen kinyithattak az üzletek és vendéglátóipari egységek. A döntés teljesen várható módon január elejére tízezer fölötti esetszámokat eredményezett.

Más szakértők szerint azonban nemcsak rossz döntések, hanem politikai okok is lehetnek a háttérben. A korlátozások rendkívül népszerűtlenek, Csehországban pedig 2020 októberében tartottak szenátusi és megyei választásokat (amit egyébként csökkenő többséggel, de megnyert Babis és pártja, az ANO), 2021 őszén pedig országgyűlési választás jön, így joggal vetődik fel, hogy a vonakodva meghozott döntések politikai célt igyekeztek szolgálni. Ezt az állítást erősíti az is, hogy ellentétben például Magyarországgal, a cseh ellenzéki pártok a tömegek hangját képviselve folyamatosan ellenezték a szigorításokat: legfőképp arra panaszkodtak, hogy az októberi lezárást követő statisztikai javulás ellenére is életben maradt az általános maszkviselés.

A krízist súlyosbította az is, hogy míg a szakértők között egyértelmű konszenzus van a szigorítások fontosságáról, a médiában az ellentétes vélemények egyenlő súlyt kapnak, a közösségi médián pedig – figyelembe véve a lakosság szkepticizmusát – még úgy is tűnhet, hogy az intézkedéseket rendkívül kevesen támogatják. A lakosság kétkedése a vakcinák kérdésében is megmutatkozik: az EU tagállamai közül a cseheknél az egyik legalacsonyabb az oltási hajlandóság, ami hosszabb távon még alááshatja az amúgy sem sikeres oltási kampányt.

A rossz döntések mellett a legnagyobb kárt a kommunikáció átláthatatlansága okozta. A lakosság egyrészről az első hullám sikereinek vált az áldozatává. Tavaly tavasszal a korai lezárások miatt alacsonyak maradtak az esetszámok, a társadalom jó része pedig a helyzetet félreértve úgy vette, hogy egy veszélytelen vírusról van szó, nem pedig sikeres járványkezelésről – a kormány pedig nem tudta eloszlatni ezt a tévhitet a második hullám közeledtével.

Az már más kérdés, hogy Babisék olyannyira nem erőltették meg magukat a tényszerű információközlésben, hogy gyakorlatilag kiszorították a tudósokat a kommunikációból. A kormányfő szerint az embereket inkább zavarta össze, mint nyugtatta meg az orvosok és modellezők véleménye, a szakemberek hangja pedig egyre halkabb lett a döntéshozásban is, amit jól mutat az, hogy a kormány által meghozott enyhítéseket kevés esetben indokolták konkrét statisztikai adatok. A mostani helyzet azonban a miniszterelnököt is arra késztette, hogy beismerje, általános hibákat vétettek a járványkezelésben – de egyúttal hozzátette azt is, hogy nem most van itt az ideje ezeket megtárgyalni.

Hogy bírja a lakosság?

„Ugyanott tartunk, mint egy évvel ezelőtt. Ez idő alatt ki lehetett volna találni valami jobbat annál, mint a teljes lezárás”

– fogalmazott a hvg.hu-nak egy Prágában élő angoltanár. Elmondása szerint a társadalom főként az elmúlt fél évbe fáradt bele: mostanra kezdtek el teljesen csődbe menni a vendéglátósok, csökkent az oktatási színvonal a digitális tanrend miatt, ráadásul azzal, hogy a kormány elkezdett zsonglőrködni a korlátozásokkal és a veszélyhelyzet kifejezésével, egyre nehezebbé vált bértámogatásra jelentkezni a munkából kiesőknek, az egyéni vállalkozók pedig gyakorlatilag semmilyen segítségre nem számíthattak. A társadalom morálja pedig csak folyamatosan csökken: a lassú vakcinakampány nem segít abban, hogy a lakosság már lássa a végét, így egyre többen engedik már el a távolságtartási szabályokat. A lezárások teljesen átalakították a mindennapi életet is:

mióta az emberek elkezdték a bevásárlásaikat online intézni, illetve a bezártság miatt megnövekedett az ételt rendelők száma is, Prágában elképesztően sok lett a műanyagszemét az utcákon.

Hozzászólások