222 túszt tartanak fogságban Gázában az izraeli hadsereg szerint

Az izraeli hadsereg 222 emberről tud, akiket Gázában túszként tartanak fogságban – írta a BBC. Amikor a Hamász október 7-én megtámadta Izraelt, több száz embert rabolt el és vitt át Gázába. A mostani 222-es szám azt jelenti, hogy az elmúlt egy napban 10 emberről tudták meg, hogy túszként Gázában vannak.

A vezető nyugati kormányok ismét kiálltak Izrael mellett

Támogatásukról biztosították Izraelt a Hamász elleni gázai háborúban, és a nemzetközi jog betartására szólítottak fel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország és Kanada vezetői hétfői közös nyilatkozatukban.

Joe Biden elnök, Rishi Sunak miniszterelnök, Olaf Schulz kancellár, Emmanuel Macron elnök, George Maloney miniszterelnök és Justin Trudeau miniszterelnök megerősítették, hogy támogatják Izrael önvédelemhez való jogát, de felszólították Izraelt, hogy tegye ezt a nemzetközi jog betartása mellett, beleértve a harcokban részt nem vevő civilek védelmét is.

A nyugati országok vezetői üdvözölték, hogy a hétvégén szabadon engedtek két amerikai állampolgárt a Hamász fogságából, és felszólították a terrorszervezetet összes foglyának azonnali szabadon bocsátására.

A közlemény üdvözli a humanitárius segélyek bejutását a Gázai övezetbe, és hangsúlyozza elkötelezettségüket az élelmiszer-, víz- és orvosi felszerelés-szállítmányok és minden egyéb, a gázai lakosok számára nélkülözhetetlen felszerelés odaszállítására.

Kiemelték elkötelezettségüket a közel-keleti szövetségeseikkel folytatott diplomáciai kapcsolatok folytatása mellett, hogy ezzel megakadályozzák a háború egész térségre történő kiterjedését, és elősegítsék a fenntartható béke felé vezető politikai megoldást.

A gázaiak inkább hazatérnek, nem szenvednek tovább délen

Jó pár gázai, aki korábban az izraeli figyelmeztetése nyomán a Gázai-övezet déli részére menekült, megindult vissza, északra. Az ENSZ egyik munkatársa a BBC-nek elmondta, északra menni kockázatos, délen azonban olyan állapotok vannak, amelyek között ugyancsak életüket veszíthetik. Példaként elmondta, hogy déli raktárukban nyolcezren kerestek menedéket, ők napi egy liter vizet és kevés kenyeret kapnak.

Izrael kivár a támadással

Mikor indul a szárazföldi akció, tették fel a kérdést két izraeli katonai szóvivőnek, a válaszok azonban továbbra is homályosak. Abban viszont mindkét álláspont egybecsengett, hogy a fő cél a Hamász kezén lévő túszok kiszabadítása. Peter Lenner alezredes szerint ehhez igazítják az offenzívát is. „A szárazföldi akció, ha lesz, a legalkalmasabb taktikai időpontban indul” – derült ki mindabból, amit a BBC-nek mondott. Mindeközben Jonathan Conricus alezredes egy ausztrál tévétársaságnak arról beszélt, hogy a háború akkor ér véget, ha a Hamász megadja magát, és a elengedi túszait. Szerinte ha ez nem történik meg, „minden bizonnyal be kell mennünk, és magunk rendezni mindezt”.

Izrael további segélyeket engedélyezett a gázai civileknek

Vasárnap este újabb tizennégy teherautó szállított humanitárius felszerelést Gázába, de üzemanyagot nem vittek. A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint "Izrael nem nyújt humanitárius segélyt Gázának, és megakadályozza, hogy másoktól felügyelet nélkül szállítsanak utánpótlást", ugyanakkor a Joe Biden amerikai elnökkel született megállapodás értelmében engedélyezik segélyek érkezését Egyiptom irányából.