A török parlament megszavazta Svédország NATO-csatlakozását

A török parlament több hónapos tanácskozás után jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozását, így Magyarország maradt az egyetlen ország, amely még nem hagyta jóvá a svédek csatlakozását - írja a Bloomberg. A parlament ankarai plenáris ülésén kedden megszavazták Svédország kérelmének elfogadását, a dokumentumot pedig visszaküldték Recep Tayyip Erdogan elnöknek aláírásra, hogy aztán eljuttassák az Egyesült Államok külügyminisztériumának.

Svédország - Finnországgal együtt - röviddel az ukrajnai orosz invázió megindulása után kérte felvételét a NATO-ba. A csatlakozáshoz mind a 31 tagország egyhangú szavazata kell, mindkét nemzetnél Törökország és Magyarország volt az, amely hosszú hónapokig blokkolta a folyamatot. A finnek csatlakozását végül előbb a magyar, majd a török kormány is megszavazta tavaly márciusban, a svédeket azonban mindkét ország váratta.

Ankara sokáig azzal a váddal blokkolta a svéd csatlakozást, hogy Svédország nem lép fel elég szigorúan a kurd fegyveresek és más, Törökország szemében fenyegetést jelentő csoportokkal szemben. Emellett felháborodtak a svédországi Korán-égetésen is (melyet egy olyan férfi talált ki, aki korábban egy orosz propagandaoldalnak is dolgozott). Recep Tayyip Erdogan török elnök ugyanakkor tavaly júliusban már arról beszélt, hogy nem fogja megakadályozni a svédek csatlakozását a katonai szövetséghez.

A tagság ratifikációjáról szóló szavazás elindítását az államfő tavaly október közepén kezdeményezte, novemberre már úgy tűnhetett, a voksolás is csak hetek kérdése. A török parlament külügyi bizottsága november közepén azonban, egy több órás vitát követően mégis elhalasztotta a szavazást, és egy új feltétel is előkerült: Erdogan F16-os vadászgépeket kért a svéd csatlakozás támogatásáért cserébe az Egyesült Államoktól.

Magyarország eközben kitartóan arról győzködte partnereit, hogy nem az utolsó ország lesz, amelyik jóváhagyja a csatlakozást. Utoljára, december közepén Szijjártó Péter beszélt erről svéd kollégájának, amiről maga Tobias Billström nyilatkozott a Reutersnak. Ez a párbeszéd az utolsó mozzanata volt a magyarok furcsa hozzáállásának - egészen keddig, amikor már David Cameron brit külügyminiszter is megpróbálta meggyőzni Orbán Viktort, miközben a magyar miniszterelnök egy meghívást küldött svéd kollégájának, Ulf Kristerssonnak, hogy tárgyaljanak a NATO-csatlakozásról, illetve "a magyar-svéd kétoldalú kapcsolatok erősítéséről a kölcsönös bizalom elmélyítésével".

A bizalom, no és a kölcsönös tisztelet emlegetése kulcseleme a lassan két éve tartó tragikomédiának, amely talán a legjobb műfaj a svédek NATO-csatlakozását ellenző magyar lépések jellemzésére. Az alapvetés itt az, hogy a kormány támogatná ugyan a lépést, de a Fidesznek kételyei vannak - ennek keretében történhetett meg 2023 egyik legabszurdabb politikai epizódja, amikor, 2023 márciusában kormánypárti politikusok egy delegációja Hende Csaba és Németh Zsolt vezetésével Stockholmba és Helsinkibe látogatott "tájékozódni a jogállamiságról". A nem hivatalos delegáció útja persze nagy eredménnyel nem járt, a Fidesz ezt követően is többször vádolta meg a svédeket azzal, hogy nem tartják tiszteletben Magyarországot – biztos nagyon büszkék lehettek akkor, mikor ennek alátámasztására még egy 2019-es videót is találtak, ahol többen beszéltek a magyar jogállamisággal kapcsolatos problémákról.

Félrebeszélésből és üres ígéretekből azonban akadt ezen túl is elég. Kezdve mindjárt onnan, hogy bár a két ország nem sokkal az ukrajnai invázió után benyújtotta csatlakozási kérelmét, a magyar kormány csak július 14-én (a nyári parlamenti ülésszak idején) nyújtotta be a ratifikációról szóló javaslatát – addigra már a 30 NATO-tagállam közül kettő, Kanada és Németország túl is volt a maga parlamenti szavazásán erről. Ezt persze még lehetett arra fogni, hogy Magyarország inkább a választásokkal volt elfoglalva, ám később sem gyorsult fel a ratifikáció folyamata, sőt. Hivatkoztak arra, hogy a Brüsszel által elvárt jogszabályok elfogadása sürgősebb feladat, aztán jött (Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől) az, hogy a hatalmi ágak függetlensége megköti a kormány kezét, így nem tudják sürgetni a parlamentet. Aztán a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Balla György azt találta ki, hogy azért csúszik a folyamat, mert „folyik róla a társadalmi vita”. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig az elmúlt másfél évben többször tett ígéretet arra, hogy végre napirendre kerül a kérdés, mint ahányszor brüsszelezésbe fullasztotta a kormányinfót.

Sőt, egy kormányinfón két óra alatt mintegy féltucatszor biztosított mindenkit a NATO-bővítés támogatásáról, viszont a napirendre vétel késését azzal indokolta, hogy októberben társadalmi vitát indított a kormány a kérdésről, és az még nem zárult le.

A már-már groteszkbe fulladó halogatásról ebben a cikkben írtunk bővebben még tavaly márciusban:

Tíz jel, hogy zsarolásra és politikai hangulatkeltésre használja a Fidesz a NATO-bővítés ügyét

Kevés olyan, politikai célokra a végletekig kihasznált téma van jelenleg a hazai politikában, mint a svéd és a finn NATO-csatlakozás ügye, amiben ráadásul nagyon ritkán sikerült igazat mondania az elmúlt bő fél évben a kormányzatnak, illetve a kormánypártoknak. Összeszedtük, mikor és miért nem találkozott ebben az ügyben egy-egy állítás az igazsággal, illetve milyen jelek utalnak a NATO-bővítés ügyének politikai „hasznosítására".

A helyzet azonban azóta sem javult, és minden fogadkozás ellenére igazából semmi nem változott: a kérdés a mai napig nem került a parlament napirendjére.