Míg a pandémiás időszak előtt az emberek 46,5 százaléka leggyakrabban tömegközlekedési eszközöket vett igénybe azért, hogy eljusson munkába, iskolába, és 39,5 százalékuk járt autóval, addig mostanság 45,2 százalékuk indul útnak kocsival, és csupán 23,8 százalékuk tömegközlekedéssel – derül ki az Allianz Hungária biztosító (online, nem reprezentatív) felméréséből. Megnőtt a biciklivel, rollerrel és gyalog közlekedők száma is: 7-7 százalékról az előbbi kategória 19 százalékra tornázta fel magát, míg az utóbbi 11,9 százalékra.

A kitöltők többsége, 73,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy vírusmentes békeidőben csak oda ment autóval, ahová nagyon szükséges volt és nem tudta másképpen megoldani, a karantén ideje alatt viszont sokak véleménye megváltozhatott, hiszen a válaszadók 58,5 százaléka számolt be arról, hogy többször ült volán mögé, mert biztonságosabbnak érezte, ha kocsival intézi ügyeit.

Sorra dőlnek a kerékpáros forgalmi rekordok Budapesten

Felemás hatást gyakorolt a budapesti bringástársadalomra a koronavírus-járvány. Márciusban, a home office-ok bevezetésének idején, a forgalomszámláló berendezések adatai alapján 10-12 százalékkal kevesebben használták kerékpárjukat, áprilisban viszont sokan elővették a kerékpárjukat, s már 16-18 százalékkal többen tekertek a fővárosban, mint 2019 negyedik hónapjában.

Az elmúlt hónapok alapján átgondolva a közlekedés rövid távú jövőjét, meglepő módon a környezetvédelem végzett az első helyen: a válaszadók 38,6 százaléka jelölte meg azt a válaszlehetőséget, miszerint kizárólag olyan közlekedési eszközöket lenne szabad használnunk, amelyek nem gyorsítják fel a klímaváltozást, és csupán a második helyre szorult a higiénia: a résztvevők 20,5 százaléka szerint a higiénikus felületekkel, bevonatokkal ellátott járműveké a jövő. Szintén dobogós helyen végzett a biztonság: a válaszadók 18,2 százaléka szerint az a lényeg, hogy ne legyenek többé közúti balesetek.

⁠Levegő Munkacsoport: Gazdasági előnyökkel jár, ha bringázunk a városban

Nem csak a károsanyag-kibocsátás csökkenéséből és a kevesebb megbetegedésből adódóan járunk jól, ha többen ülnek kerékpárra, de a biciklisek jellemzően többet is költenek az útjukba eső boltokban, éttermekben és kávézókban.

A távolabbi jövőt nézve, azaz a 2040-es közösségi közlekedést tekintve pedig igen pesszimista volt a többség, ugyanis 72,1 százalékuk mondta azt, hogy miután ma is bőven forgalomban vannak 20 éves buszok, de még Trabik is róják az utakat, így nem számítanak radikális változásokra a következő 20 évben sem. Sokkal kevesebben hisznek abban, hogy a sci-fi filmek valósággá válnak és repülő autókkal, légdeszkákkal közlekedünk. Viszont 59,1 százalék vallotta azt, hogy kissé szkeptikus ugyan, de szívesen menne néhány próbakört önvezető járművel. A felmérésben résztvevők döntő többsége, 81,8 százaléka szerint a járványhelyzet vitathatatlanul hatással van arra, hogyan élnek és közlekednek az emberek, azonban annyira mélyek a mostani beidegződések, szokások, hogy csak hosszabb távon tud elképzelni nagyobb változást.