Vérten szerdai sérülése nem jött rendbe, így kihagyta a fontos csatát. Három magyar gól vezette fel a meccset, de ettől nem nyugodott meg a válogatott. Sok volt a hiba, és a japánok is rengeteget rontottak. Átlagban minden két magyar találatra érkezett válasz, így 6-3-tól, a 10. perctől kezdve több poszton cserélt az ázsiai együttes kapitánya. Ettől jobb lett a japán alakulat - főleg támadásban -, negyedóra elteltével 9-6, kisvártatva pedig 9-8 lett az állás. Az egyenlítés sem késett, Szakugava megindulásai után hatszor is eredményes volt. 12-12-nél, a 24. percben Mátéfi időt kért, hátha kilábal a hullámvölgyből együttese. Ha Herr nem fogott volna ziccereket, akkor nagy is lehetett volna a baj. Bódi ötperces gólcsendet zárt le, és így legalább a minimális vezetéssel lehetett elvonulni pihenőre.

A második félidő elején felváltva estek a gólok, majd egy látványos akció végén megint egyenlő lett. Ito kiállítása alatt visszavette az előnyt a Mátéfi-csapat, amely 17-17 után 20-17-re lépett el. Tóth Tímea eredményes szakasza volt ez. A japánok nem törtek meg, szívósan tapadtak a magyarokra. Tóth T. és Uegaki külön gólpárbajt vívott, amikor Tomorit kiállították, de az emberhátrányban nem jött feljebb az ellenfél. A Herrt váltó Triffa fontos szituációkban hárított, és a támadójáték ugyan akadozott, az 50. percben 29-24-re elhúzott a magyar együttes. A végjátékban már nem volt gond - még emberhátrányban sem -, minden csapategység jó teljesítményt nyújtott, és ezzel sikerült teljesíteni a minimális célkitűzést, a középdöntőbe jutást.

"Most már bevallhatom, nagy kő esett le nemcsak az én, hanem a játékosok szívéről is, hiszen az alapcélkitűzést, azaz a csoportból való továbbjutást sikerült teljesíteni - nyilatkozta a meccs után Mátéfi Eszter, a magyar válogatott szövetségi kapitánya. - Kellemetlen stílusban játszottak a japánok, nehéz volt felvenni a ritmust. A csapatmunka igazi diadala volt ez. Már az elején elhúzhattunk volna, ekkor sajnos, kimaradtak a ziccerek. Ám a második félidőben látszott, mekkora morális tartása van az együttesnek. A folytatásban a spanyolok, a dél-koreaiak és a kínaiak következnek, nehéz lesz, de nem annyira, mint a románok és a norvégok voltak. Csak az elvégzett munkában bízhatunk, a hitünk megvan ahhoz, hogy a középdöntőben is jól szerepeljünk. Arra a produkcióra kell alapoznunk, amit a norvégok elleni első 45 percben, illetve a románokkal szemben a második félidőben mutattunk."

KÖKÉNY BEA JEGYZETEI

„Jól kezdtük a meccset, de az első percek lendülete után kritikus helyzetben többször is hibáztunk, ezzel pedig magunkra húztuk a kellemetlen stílusban játszó japánokat. Az első félidő ezért keményebb is volt, mint ahogy vártam, de a végére egyre stabilabbá vált a játékunk. A hajrában már nem volt miért aggódni, magabiztos lett a csapat. A kapuscsere ezúttal szerintem kifejezetten jó ütemben történt, nem is lehetett panasz sem Herr Orsira, sem Triffa Ágira. Ettől függetlenül kicsit talán sok hetest fújtak be a bírók a japánoknak, szerintem nem is volt mindegyik jogos. Egyelőre még mindig keményebbnek ítélik meg a mi védekezésünket a játékvezetők, mint az ellenfeleinkét. A középdöntőben Norvégia és Románia kiemelkedik a csoportból, úgy gondolom nekünk nagyobb esélyünk lesz a spanyol-koreai-kínai trióval szemben, mint velük volt. Esetleg még Kína lehet veszélyesebb a hazai pálya miatt.”

2009-ES NŐI KÉZILABDA VILÁGBAJNOKSÁG, KÍNA

C CSOPORT, 5. FORDULÓ: MAGYARORSZÁG - JAPÁN 35-28 (15-14) Gólszerzők: Tóth T. 8/1, Szucsánszki 7, Bódi 4, Tóth K. 4, Kovacsics 3, Bulath 3, Zácsik 2, Juhász 2, Szabó 1, Tomori 1, ill. Fudzsii 8/4, Uegaki 8/2, Szakugava 6, Arihama 2, Maki 2, Szakamoto 1, Sindzso 1