Igazi bigott párt segítheti többséghez a konzervatívokat

Észak-Írország legnagyobb pártja, a Demokratikus Unionista Párt nem csak nevében őrzik az ír sziget feszültségekkel teli időszakát: a protestáns gyökereket őrző szervezet legendás vezetője a 2014-ben elhunyt Ian Paisley tiszteletes volt, akiről húsz éve még így írt a Magyar Narancs: „filippikáihoz képest Csurka minden retorikája a másság védelmében eldalolt szenvedélyes oratórium”.

Paisley ugyan katolikus ellenfeleivel ellentétben soha nem fogott fegyvert, szélsőséges megnyilvánulásai miatt mégis börtönbe került, majd 25 évet töltött képivselőként az Európai Parlamentben, ahol szintén kirohanásairól vált ismertté. Például antikrisztusnak nevezte II. János Pál pápát. És ő volt az, aki az ír sziget békéjét elhozó nagypénteki békemegállapodást sem írta alá, csaknem tíz évvel később, 2007-ben mégis egységkormányt alakított ősellenségével, az IRA politikai szárnyaként alakult Sinn Féint vezető Gerry Adamsszel. Mellesleg arról is beszélt nem sokkal halála előtt, hogy a szigetnek juttatott támogatás fejében a Munkáspárttal és a Konzervatívokkal is szívesen koalícióra lép.

Az, hogy ez eddig nem történt meg, a párt értékrendjével is magyarázható. A katolikusokon kívül ugyanis utálnak mindenkit, aki nem heteroszexuális (az LMBT-közösség tagjai közül egyébként 45-en kerültek be az új brit parlamentbe), támogatják a teljes abortusztilalmat, 2011-ben a halálbüntetés visszaállítását indítványozták és korábban egy olyan politikust neveztek ki a tartományban környezetvédelmi miniszternek, aki tagadja a globális felmelegedést.

De konkrétabb ügyekben sem osztja az Arlene Foster vezette párt a Konzervatívok álláspontját: elutasítják például a hard Brexitet – nem csak azért, mivel ez a határok visszaállítását is jelenthetné az ír sziget két fele között, de azért is, mivel az elmaradott térség komoly uniós támogatásokat veszít el a kilépést követően. A DUP persze azzal is kiegyezne, ha a londoni kormány garantálná, hogy 2020 után az EU helyett állami forrásból fizetnék ki például az agrártámogatásokat.

Az unionisták tudják, hogy megegyeztek Theresa May-vel?

A Sky Newsnak nyilatkozó források cáfolták, hogy az észak-ír unionisták megegyeztek volna Theresa Mayvel a konzervatív kormány támogatásáról. Erről a tévécsatorna egyik szerkesztője posztolt a Twitteren.

Kay Burley azt írta: a DUP világossá tette, hogy nincs konkrét megállapodás. Az, hogy hajlandóak tárgyalni, még nem jelent megállapodás.

Tény, Theresa May nyilatkozatában nem említette, hogy koalíciót kötöttek volna a párttal, csak annyit mondott, számíthatnak rájuk a kormányzásban. A DUP szerepe azonban nem lebecsülendő, hiszen nélkülük nincs meg a Konzervatívok parlamenti többsége.

Arlene Foster, a párt vezetője annyit közölt délután: tárgyalást kezdenek Theresa May pártjával.

Ahol nem kell a női kvóta

A BBC a képviselőnőkről közöl adatokat. A 650 fős alsóházban 207-en szereztek mandátumot, vagyis a képviselők csaknem harmada nő - a magyar országgyűlésben mindössze 10 százalékos ez az arány.

A brit pártok között persze nagy a különbség: amíg a Munkáspárt frakciójában 45 százalékot tesznek ki a nők, a Konzervatívoknál 21 százalékos az arány - a kormánypárton belül egyébként minimálisan, 70-ről 67-re csökkent a számuk.

A legváltozatosabb alsóház

Etnikai szempontból a legváltozatosabb parlament alakulhat a csütörtöki választások után. A Guardian összesítése szerint 51 képviselő tartozik valamilyen kisebbséghez. Többségük (szám szerint 31-en) a Munkáspárt színeiben szereztek mandátumot, 19-en konzervatívok, és a Liberális Demokraták 12 fős frakciójának is van egy ilyen tagja.

Sturgeon keresztbe tesz Theresa Maynek

A Skót Nemzeti Párt (SNP) mindent megtesz a brit Konzervatív Párt kormányalakításának ellehetetlenítéséért – mondta Nicola Sturgeon skót tartományi miniszterelnök pénteken.

"Együtt fogunk működni a többiekkel, hogy a konzervatívok ne kerülhessenek a kormány közelébe" – hangsúlyozta. "Mindig mondtuk, hogy szívesen összefognánk másokkal egy tisztességesebb ország felépítéséért" – tette hozzá. Sturgeon úgy vélte, hogy az előrehozott választásokkal May az alsóházi abszolút többséggel együtt hitelességét is elvesztette.

Skót népszavazás: lefújva?

Egy dologban működött Theresa May mesterterve: a Skót Nemzeti Párt jócskán meggyengült a választásokon. Bár hajnalban Nicola Sturgeon, az országrész első minisztere még igyekezett menteni a menthetőt, mondván minden idők második legjobb eredményét érték el a megszerzett 35 mandátummal, azt azonban nehéz tagadni, hogy ez tizenkilenccel kevesebb az eddiginél.

A kudarc végzetes hatással lehet Sturgeon népszavazási terveire is. Az első miniszter be is jelentette: valószínűleg elnapolják a Skócia függetlenségéről tervezett referendumot, amely a korábbi tervek szerint valamikor a Brexit előtt lett volna esedékes. A skót vezetést nem is a Brexit, hanem annak tervezett módja bőszítette fel.

A Skót Nemzeti Párt másodszor akart népszavazást rendezni az országrész kiválásáról az Egyesült Királyságból. Az első, 2014 őszén megtartott referendumon a választók 55,3 százaléka döntött a maradás mellett.

Kisebbségi kormány alakulhat

A képviselőházi többség fenntartása érdekében továbbra is barátainkkal és szövetségeseinkkel, különösképpen a Demokratikus Unionista Párt tagjaival működünk majd együtt – így fogalmazott Theresa May új kormányáról.

Ez arra utal, hogy nem feltétlenül alkot koalíciót a parlamenti többségét elbukó Konzervatív Párt és az északír DUP, hanem May kisebbségből irányíthatja az országot. Kétséges azonban, hogy – May szavaival – ilyen kritikus időkben egy kisebbségi kormány mennyire járul hozzá a bizonyosság erősítéséhez.

Theresa May nem távozik

Az országnak ezekben a kritikus időkben bizonyosságra van szüksége – ezzel indokolta Theresa May, hogy nem mond le a miniszterelnökségről azt követően sem, hogy pártja nem szerezte meg az abszolút többséget a csütörtöki előrehozott parlamenti választáson. A voksoláson a Konzervatívok 318 mandátumot szereztek, a szűk parlamenti többséget az északír Demokratikus Unionista Párttal együtt érik el. A két párt koalíciója váratlan fejlemény, az unionisták olyan alapvető dolgokban sem osztják a kormánypárt véleményét, mint a Brexit.

II. Erzsébetnél tett látogatása után azonban May arról beszélt: kormánya fogja végigvinni a britek EU-ból való kilépéséről szóló tárgyalásokat, amelyek – a korábbi menetrendnek megfelelően – június 19-én megkezdődhetnek.

Juncker bizakodó

Az Európai Bizottság elnöke bízik abban, hogy a brit parlamenti választások eredménye nem lesz hatással a Brexitről szóló tárgyalásokra, azok minél hamarabb megkezdődhetnek. "Erősen bízom abban, hogy Nagy-Britannia a választások után is hajlandó lesz elkezdeni a tárgyalásokat a Brexitről" – jelentette ki Jean-Claude Juncker.