Látják a hagokat. Kialakul a belső szem © sxc.hu

A montreali egyetem kutatói ugyanis kiderítették, hogy a vakok esetében az agykéreg látásért felelős területe – az úgynevezett látókéreg – részt vesz a hangforrás meghatározásában – olvasható a MEdNovosztyi című orosz nyelvű, egészségügyi témákra szakosodott hírportálon.

A vizsgálatban 19 beteg vett részt, közülük tizenketten vakon születtek, vagy kisgyermekként veszítették el látásukat. A vizsgált személyek előtt 16 hangerősítőt sorakoztattak fel: a berendezések mindegyike rendkívül rövid, a másodperc törtrészéig tartó hangimpulzusokat bocsátott ki. A kutatók tetszőlegesen hol az egyik, hol a másik berendezést kapcsolták be, a pácienseknek pedig meg kellett állapítaniuk, hogy honnan jön a hang.

A vizsgált személyek közül öt 15 fokos pontossággal volt képes megállapítani a hang forrását még akkor is, amikor az egyik fülüket befogták. Erre az eredményre egyetlen látó ember sem volt képes. PET (pozitron emissziós tomográfia) segítségével a kutatók megállapították, hogy az öt személy mindegyikénél a feladat végzése közben fokozódott a látókéreg aktivitása. Ugyanakkor a vizsgálat többi résztvevőinél – sem a látóknál, sem a vakoknál ilyen effektust nem tapasztaltak.

Franco Lepore, a kutatócsoport vezetője szerint ez a vizsgálat meggyőzően bizonyítja, hogy milyen plaszticitása, azaz alkalmazkodóképessége van az emberi agynak. A tudós szerint, ha valaki vakon születik, vagy korai gyermekkorban veszíti el a látását, az agy bizonyos mértékig átstrukturálódik. Ez segíti a vakokat, hogy a hangok segítségével tájékozódjanak és alkalmazkodjanak a látás nélküli élethez.