Kétszeresen is világelső genetikus szúnyogirtó

A kutatók a követendő géneket egy szervezetre ártalmatlan molekulával, a GFP-vel (zöld fluoreszcens protein) jelöltek meg. Amikor egy gén aktív volt a szervezetben, a legyekből halvány derengést lehetett észlelni. Ezt a fényjelenséget egy különleges szűrővel felszerelt kamerával érzékelték, a gének által kibocsátott fényjelenség intenzitását automatikusan rögzítették. Ezzel egy időben egy több kamerából álló rendszer három dimenzióban követte a muslicák mozgását.

Ennek eredményeként a gének működését térben és időben egyszerre követték le, ennek következtében pedig a jövőben összefüggéseket fedezhetünk fel a gének és egyes viselkedések között - a biológiai vizsgálatok történetében pedig mind a háromdimenziós lekövetés, mind pedig a fent részletezett génvizsgálat világelsőnek tűnik.

Az amerikai kutatók a muslicák életciklusait vizsgálták ezen módszerrel és arra a konklúzióra jutottak, hogy haláluk előtt jelentősen megugrott a hsp70 és hsp22 gének aktivitása - mindkét gént az úgynevezett oxidációs stresszhez kötötték korábban, így valószínűsíthető, hogy a gének az oxidációs stressz növekedésének köszönhetően aktivizálódtak.

A kutatók szerint nemcsak azért hasznos ötletük, mert automatizálható a génvizsgálat, hanem akár olyan szúnyogirtót is lehetne készíteni, amit egy hasonló génalapú követőrendszer irányít.