Leonar3Do: magyar találmány buktatókkal

Egy 19 éves srác szívószálakból, karácsonyfaizzókból és kerítésdrótokból kezdett olyan számítástechnikai eszközt fejleszteni, ami már akkor, 2005-ben hat első díjat hozott neki a 21 éven aluli tudósok és feltalálók világdöntőjén, Arizonában. Rátai Dániel azt reméli, világsiker lesz az azóta továbbfejlesztett találmánya, mellyel bárki a monitor előtti térben 3D-ben rajzolhat."Arra, hogy a számítógéppel interakcióba lépjünk, eddig két dimenzió állt rendelkezésre. Ez megszokott is volt, hiszen a barlangrajzoktól kezdve a papír és ceruza vagy az iskolai tábla használatáig mára minden eltolódott a két dimenzió irányába. Ezt a két dimenziót ki lehet nyitni a harmadik felé a Leonard3óval. És ez nem csak egy gazdag kutatóintézetben vagy egy multinacionális vállalat méregdrága műhelyében valósítható meg, bárkinek az íróasztalán virtuális valóságot lehet létrehozni" - mondja a 24 éves feltaláló, aki a készüléket csak Leónak becézi.A rendszer technikai alapja, hogy a monitoron levő szenzorok érzékelik a felhasználó által viselt 3D-szemüveg és a térbeli egér, vagyis a jobb fogás végett szárnyszerű kinövésekkel ellátott "madár" helyzetét, így az alkotó előtti térben háromdimenziós kép jelenik meg, amellyel rögtön interakcióba is léphet, azaz térben lehet rajzolni, gyurmázni, térbeli alakzatokat megragadni és körbeforgatni. A feltaláló szerint rengeteg kaput kinyit a módszer: egy kutatócsoport eredményeire hivatkozik, amely a térlátási képesség fejlesztésének lehetőségeit vizsgálta gyerekeken, s eszerint egy egyszerű piros-kék szemüveggel rövid időn belül fejlődött a gyerekek ezen képessége.

Rátai Dániel úgy véli, a családi vállalkozás által fejlesztett eszköz nagy lépés az élményalapú oktatás felé is; már a puszta háromdimenziós megjelenítés is megduplázhatja az oktatás hatékonyságát, és akkor még nincs szó interakcióról, mint a Leonar3Do esetében. „Az oktatásban egyre nagyobb probléma, hogyan lehet a gyerekek figyelmét lekötni. Elég, ha összehasonlítjuk, milyen hatást jelent a játékok vagy a számítógép világa ahhoz képest, hogy egy tanár a tábla előtt magyaráz. A Leonar3Doval nagyságrendekkel komplexebb tananyagokat, összefüggéseket lehet elmagyarázni és élménnyé tenni, mint az eddigi módszerekkel. Elég ha csak a térgeometriára, az ábrázoló geometriára, fizikára, kémiára, biológiára gondolunk " - teszi hozzá Rátai Dániel.Ebben sokan egyetértenek vele: a Magyar Rektori Konferencia például védnökséget vállalt a Leonar3Do oktatási projektre. A fejlesztést a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal több pályázatával is támogatta, a szükséges saját források gerincét pedig a családi büdzséből gazdálkodták ki. A Leonar3Do gyártását egy Dunavarsányban működő cég kezdi meg. A Kft. ügyvezető igazgatójától, Szolnoki Ferenctől megtudtuk, heteken belül elindul a próbagyártás. Az első darabokat a magyaron kívül brazil, izraeli és japán piacra szánják. Egy Leó 200 ezer forint körüli összegbe, kb. 750 euróba kerül majd.

Az eljárás ugyanakkor nem teljesen forradalmi és nem egészen egyedülálló. Epés megjegyzését névvel nem vállaló szakértőnk szerint szép, hogy egy diákversenyen díjat nyert valaki, de a Leonar3Do csak annak különlegesség, aki nem lát túl Magyarország határain. Linzben például az Ars Electronica alagsorában van egy eszköz, aFRONT design team fejlesztése - Air-Drawing néven keressék -, ami a levegőben rajzolt formákat nem csak megjeleníti, de 3D nyomtatóval ki is nyomtatja. A Brown University teamjéről és a levegőbe rajzolt 3D illusztrációkról pedig egy 2007-es cikkében számolt be a physorg.com.

A magyar megoldásnak az elődeivel szemben nagy előnye lehetne, hogy nem méregdrága, nagyobb kényelmetlenség nélkül használható, kicsi és mobil. Kérdés viszont, hogy a játékipar például vevő lesz-e egy újabb 3D-eszközre, amikor a meglevőek sem arattak gigászi sikert. Ráadásul ennek az árnak a negyedéért lehet kapni olyan játékot, melynek a távirányítóján levő mozgásérzékelő segítségével bokszolóval, teniszezővel, hős lovaggal vagy a földönkívüliek elleni harcossal azonosulhatnak a felhasználók. Elgondolkodhatunk azon is, hogy lesz-e piacképes kereslet egy darabonként kétszázezer forintos eszközre a magyar oktatásban, ahol ugye tudvalevőleg filléres gondokkal küszködik sok intézmény, vagy csak központi forrásból támogatott beszerzésekkel kerülhet be az oktatási intézményekbe. A közeljövőben tehát kiderül, hogy lehet-e Magyarországon sikeresen sorozatgyártásba állítani egy hardvereszközt.