Autópornó Brad Pittel, magyar kanyarral - kritika az F1 című filmről
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt Forma-1-es filmjében.
Magyarországon 25 évvel ezelőtt egy véletlennek köszönhetően kezdődött el a víz alatti régészet. A Tolna megyei Bölcskénél egy dunai zátonyt vizsgáltak meg, és kiderült, hogy egy római erőd maradványairól van szó. Olyasféle kisebb erőd lehetett ez, mint amilyennek a romjai Budapesten, az Erzsébet híd pesti oldalán láthatók, s amelynek a neve Contra Aquincum. Vagyis Bölcskénél is egy olyan, barbár területre telepített hídfőállás volt az ókor végén, ami a Duna túlpartját, a mai Dunántúlt, a római birodalom Pannonia provinciáját védelmezte. Csakhogy Tolnában a Duna medre erőteljesebben változott, mint Budapesten, így a római hadállás víz alá került. Minderről egy búvárkutató-régésszel, az első állandó Tisza-hidat, a törökök által 1562-ben létesített átkelőhely maradványait 2005-ben feltáró Kertész Róberttel beszélgettünk – stílusosan a Dunán, sétahajózás közben.
Profik
A víz alatti régészetet a nyolcvanas években szinte csak spontán, amatőr módszerekkel, leletmentésként végezték az archeológusok. Aztán a kilencvenes évek közepén megjelent az első professzionális szervezet Magyarországon, amely e területtel kezdett foglalkozni. Az Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület azóta végzett feltárásokat Dél-Afrikában, Brazíliában, Romániában, Kubában és Mozambikban. Dél-Afrikában egy brit (Grosvenor, 1770) és egy holland (Bato, 1784) készítésű hajóroncsot találtak, Brazíliában pedig egy gazdag leletegyüttest, egy 107 hajó maradványait tartalmazó területet derítenek fel.
Szalóky K. Attila, a múzeum megálmodója. A képre kattintva galéria!
Horváth Szabolcs
Hogy mi különbözteti meg a profikat az amatőröktől? Az egyesülethez 2004-ben csatlakozott Kertész szerint például rendkívül drága berendezéseik, melyeket többnyire Amerikából szereznek be. Ilyenek például a hangrezgéseket kibocsátó és a visszaverődésüket érzékelő szonárok, melyek víz alatti tárgyak, sokszor iszappal fedett hajóroncsok, használati tárgyak, fegyverek, ágyúk felderítésére alkalmasak.
Szalóky 63 mélyen is dolgozott már
A Dunába a nyolcvanas években merülő kutatók aligha versenyezhetnek az Octopus alapítójával, az egyesület elnökével, Szalóky K. Attilával, aki egyben a múzeumhajó ötletadója is. Szalóky számos bevetésen irányította csapatát, és a hvg.hu-nak elárulta, egy alkalommal 63 méter mélységig ereszkedett le a tenger felszíne alá. Ám szerinte ennek nincs igazán jelentősége; egyrészt nem érdemes kockázatot vállalni, másrészt mindössze hat percet dolgozott lent. Azután viszont 48-50 percbe telt, amíg – a keszonbetegséget elkerülendő - lassan emelkedve újra elérhette a vízfelszínt.
Horváth Szabolcs
Az Octopus most elhatározta, hogy az eddigi expedíciói során feltárt leleteit, adatait és a felderített hajók történetét kiállításon is bemutatja. Jelenleg a leletek nagy része két dél-afrikai intézményben, az East Londoni Múzeumban és a fokvárosi Tengeri Múzeumban látható, illetve ott őrzik őket. Ezen változtatna a budapesti Tengerészeti és Víz Alatti Régészeti Múzeum létesítése, amelyet a Debrecen ex Kassa nevű hajó átalakításával hoznának létre. Ráadásul Szalóky szerint az eddig a magyar múzeumok mélyén porosodó, víz alól előkerült más tárgyaknak is helyt adnának, sőt, rendszeres cserékkel időszaki kiállításokat, vándorkiállításokat is vendégül látnának.
2011-ben nyithat az új múzeum
Horváth Szabolcs
Szerdai sajtótájékoztatójukon – a Batthyány térnél lehorgonyzott szállítóhajó még szinte üres rakterében fagyoskodó - Szalóky elmondta, hogy 2010 decemberében szeretnének nekilátni a „Debrecen ex Kassa” átalakításának, és 2011 májusában fejeznék be.
Ez az eredeti terveknél kicsit későbbi időpont, de a közbeszerzések lebonyolítása miatt húzódott a projekt. Az EU 252 milliót ad a projektre, az Octopus Egyesület pedig a 300 milliós összköltség fennmaradó részét saját forrásból állja.
A Debrecen ex Kassán egy 400 négyzetméteren kiállítótermet alakítanának ki, amelyhez egy konferenciák rendezésére is alkalmas helyiség csatlakozna. A múzeumben interaktív eszközök is lesznek: a hajó kormányzását szimuláló berendezés mellett egy viharszimulátort terveznek. Szalóky szeretne egy robotmanipulátort is, olyat, amilyenhez hasonló mélytengeri berendezésekkel például a Titanicot is kutatták külföldi régészek. Kutatók és régészek számára számítógépes terminálokat, könyv- és videotárat, valamint kutatóhelyeket alakítanak ki. Szalóky reméli, hogy a múzeum jegyárait ezer forint alatt tudják majd tartani.
A Debrecen ex Kassa története
A magyar Duna-tengerjáró flotta utolsó, még megmaradt tagját, a Debrecen ex Kassa folyam-tengeri motorhajót 1939-ben bocsátották vízre a Ganz hajógyár újpesti üzemében. 1944-ben, a front közeledtével Ausztriába menekítették a hajót, amelyet 1947-től Debrecen néven a magyar-szovjet közös vállalat, a Meszhart, majd 1955-től a Detert vett át. 1964-ben a Maharthoz került, ahol átalakították, és mint 1. számú műhelyhajó, 1998-ig a vállalat újpesti hajójavító üzemében állt.
Horváth Szabolcs
1999-ben a hajót a Magyar Duna-tengerhajózásért Alapítvány (MDA) vette gondjaiba. Az Octopus Egyesület 2009-ben 25 éves bérleti szerződést kötött, hogy a hajó eredeti jellegét megtartva, teljes felújítás és modernizálás után egy múzeumot alakíthasson itt ki. 2010 márciusától a hatósági regiszterbe az Octopus Egyesületet jegyezték be üzembentartóként.
