Andreas Slemeyer, a Giessen-Friedberg egyetem méréstechnikával foglalkozó professzora tanulmányában azokkal az autósok között keringő legendákkal foglalkozik, melyek gyakran a média útján is terjednek arról, hogy különböző beavatkozásokkal az alkoholszonda megtéveszthető: nem mutat ki semmit, noha a sofőr keményen ivott, mielőtt a volán mögé ült. 

Amikor a rendőr behajol a kocsiba és érdeklődik, hogy ivott-e az autó vezetője szeszt, sokan azt mondják, hogy nem, és ha a kérdező alkoholszagot érez, az csak azért van, mert a sofőrt megkínálták bonbonnal és megevett egyet-kettőt az alkoholt tartalmazó édességből. Emiatt sokan tartanak maguk mellett ilyesféle csemegét, amelyből azonnal bekapnak egyet, amikor a közlekedésrendészet leinti őket. 

Az illatos leheletet ez megmagyarázhatja, de az ilyen édességekben olyan kevés a szesz, hogy egy maréknyi is csupán tizedszázaléknyi értéket mutat a szondán. Slemeyer professzor emlékeztetett arra, hogy több doboznyi ilyen édességet kell megenni ahhoz, hogy attól mérhető legyen az alkoholszint. Olyan mennyiséget, hogy már inkább a vércukor magas értéke okozhat egészségügyi zavarokat. 

Elterjedt közhit, hogy miközben a rendőrrel tárgyalni kezdünk, jégkockát kell rágcsálni. Ettől ugyan megfájdulhat a fogunk, de a szondába leheléskor nincs árulkodó jel. Ez is tévhit. A hideg kilégzés alacsonyabb vérszintnek megfelelő alkohol értéket mutat, de az eltérés csak minimális és a korszerű szondák automatikusan 34 fokra korrigálják a hideg lehelet adta vérszintet. 

Vannak, akik az euró egycentes érméjének szopogatására esküsznek. Elméleti alapja ennek a nézetnek, hogy a pénzdarab réztartalma semlegesíti a kilélegzett levegőben lévő alkoholt. Az érme felszíne két négyzetcentiméter, de a szájüreg és a garat 50 négyzetcentiméter, a felső légút további 500, a tüdő pedig 8 négyzetméter. "Az arányok jelzik, hogy ilyen hatásban nem bízhatunk. Ha autózunk, ne igyunk alkoholt" - tanácsolta a professzor.