A Microsoft tavaly decemberben jelentette be, hogy az új, még fejlesztés alatt álló szoftverét az Internet Explorer 9-es változatát nyomkövetés elleni védelemmel látják el.

"A felhasználók többsége nincs tisztában azzal, hogy a weboldalak és az ezek mögött álló vállalkozások megosztják egymással a netezőktől gyűjtött információkat, azaz, hogy a neten ki és mit mennyi ideig néz, vagy éppen hol és mit vásárol" - írta korábbi közleményében a Microsoft.

A Mozilla Alapítvány Firefox böngészőjében egy speciális gombra kattintva lehet kérni az információgyűjtés tiltását, a Google Chrome szintén a hét elejétől kínálja fel a biztonságérzetet fokozó lehetőséget. A netezők jogait védő kiegészítések azonban nem működnek automatikusan, és még az is előfordulhat, hogy egy adott oldal a felhasználó akarata ellenére gyűjti tovább a célzott hirdetésekhez szükséges információkat.

A Google és a Mozilla ezért egy olyan felhasználóbarát biztonsági megoldáson dolgozik, amely a bekapcsolás után ad automatikus védelmet. Az amerikai kormány korábban az iparág képviselőit azért kritizálta, mert szerintük a fejlesztők túl lassan hozzák meg a személyiségi jogok védelméhez elengedhetetlen intézkedéseket.

Az adatvédelmi problémák súlyosságára elsőként az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) figyelmeztetett, amely a szoftveripar önszabályozó mechanizmusát "túl lassúnak" nevezte. A változtatásokkal azt kívánják elérni, hogy a netezési szokásokat tartalmazó adatokat nagykereskedelmi módszerekkel ne lehessen megszerezni, és a felhasználóknak nagyságrendekkel nagyobb beleszólási lehetőséget adnának.