A hegyi bányák, állattartó telepek, ipari létesítmények szennyvizei gyakran tartalmaznak nehézfémeket, köztük ólmot vagy rezet. Ha ezek bekerülnek a víz körforgásába, komoly veszélyt jelentenek az emberi egészségre és a környezetre. Eltávolításuk igen drága, az ehhez szükséges szerek némelyike maga is mérgező, így szükség van alternatív megoldásokra. 

Eddig több növényi hulladékfajtát, például kókuszrostot és földimogyoróhéjat teszteltek sikeresen. Előnyük, hogy olcsón hozzáférhetőek, és kémiai változás nélkül bevethetőek. A Sao Paulói Kutatási Alapítvány kutatóinak Gustavo R. Castro vezetésével most az aprított banánhéj alkalmasságát sikerült igazolniuk. Különleges eszközbe csomagolva minden egyes héjat akár tizenegyszer is fel lehet használni anélkül, hogy réz- és ólommegkötő képessége megszűnne - írják a biokémikusok az Industrial & Engineering Chemistry Research című szaklapban a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint. 

A találmány bevetésének elsősorban a banántermesztő országokban van realitása, akárcsak a banánhéj egy másik nemrég felfedezett alkalmazásának. A szárított héjakból, banánfatörzsekből és -levelekből ugyanis kiváló brikett préselhető, amely igen gyorsan, egyenletes hővel ég, következésképpen ideális a főzéshez.