Nagyon nem mennek a diákok szakmát tanulni nyolcadik után. A kormánynak, illetve – a Parragh László vezette – Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának azonban már csak kicsit kell várnia: 2019 után gyökeresen megváltozik minden. Ha önként nem, majd kényszerből dönti el 14 évesen egy gyerek, mit kezd az életével.
Csak az nem derült ki a csütörtök reggeli kormányszóvivői tájékoztatóból, hogy jövőre pontosan mennyi hallgató tanulhat ingyen, de az igen, hogy drasztikusan visszavágják a keretszámokat. Azok a cégek, amelyek átvállalják a pályakezdők diákhitelét, adókedvezményt kapnak. Az egyetemek élére kancellárt nevez ki a kormány, aki a gazdasági kérdésekről dönt.
Az osztatlan jogászképzés jövő évi állami keretszámának emelését kéri a kormánytól a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) jog- és igazgatástudományi szakmai szövetsége.
A jogász- és a közgazdászképzésben is lesznek államilag finanszírozott helyek – ezt mondta pénteken az oktatásért felelős államtitkár Szombathelyen. Hoffmann Rózsa újságírók előtt úgy fogalmazott: nem tartják helyénvalónak, hogy csupán költségtérítéssel tanulhasson valaki például jogásznak.
Idén is komoly a verseny az államilag finanszírozott hallgatói helyekért, az egyetemek és főiskolák ugyanis jóval kevesebb elsőévest vehetnek fel bölcsészettudományi, jogi és gazdasági szakokra, mint 2010-ben. A pontszámítás szabályai is változtak: rosszul járnak azok a diákok, akik emelt szintű érettségi helyett nyelvvizsgával szereztek pluszpontokat.
