Csak az nem derült ki a csütörtök reggeli kormányszóvivői tájékoztatóból, hogy jövőre pontosan mennyi hallgató tanulhat ingyen, de az igen, hogy drasztikusan visszavágják a keretszámokat. Azok a cégek, amelyek átvállalják a pályakezdők diákhitelét, adókedvezményt kapnak. Az egyetemek élére kancellárt nevez ki a kormány, aki a gazdasági kérdésekről dönt.
Tíz pontos javaslatot fogadott el a kormány a tegnapi kormányülésen. Ennek az egyik legfőbb eleme, hogy a jövőben csupán a hallgatók 10-20 százalékának lesz ingyenes a képzés. Giró-Szász András kormányszóvivő és Maruzsa Zoltán, a felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár a tájékoztatón kínosan ügyelt arra, hogy konkrét keretszámot ne mondjanak ki, szerintük ez majd a napokban kiderül. A korábban kiszivárgott tervek szerint ez nagyjából azt jelenti, hogy csak 10 500 hallgatónak lesz ingyenes a képzés. A keretszám csökkentését azzal magyarázták, hogy minél többen kerülhessenek be a felsőoktatásba.
A kormányszóvivő szerint a korábbi kormányok idejében a magyar felsőoktatásba csak azok tudtak bejutni, akik szüleinek volt pénze, vagy állami képzésre jutottak be.
Mostantól viszont szerinte csak egyetlenegy dolog kell, hogy meghatározza a bejutást, ez pedig a felvételi pont, „függetlenül attól, hogy valaki jómódú vagy sem” – tette hozzá a kormányszóvivő. Érvelésük szerint többeknek lesz majd lehetősége bejutni az egyetemekre. Korábban ugyanis a kormányok olyan tandíjat vezettek volna be, amit azonnal ki kell fizetni, azaz csak a gazdagabb szülők gyermekei tehették volna ezt meg. Most viszont a Diákhitel 2 miatt nem kell azonnal fizetni, hanem ráér később, így több ember előtt megnyílik az út a diploma előtt.
Az indokok között volt még, hogy a hallgatók nagyobb felelősséget vállaljanak. „Célunk, hogy ne munkanélküliek legyenek a gyerekeik”, és legyen minőségibb a felsőoktatás - mondta, hozzátéve, a kormány azt gondolja és azt vallja, nem az a kérdés, hogy hányan kerülnek be, hanem hogy hányan kerülnek ki az egyetemekről és a felsőoktatásról.
A kormány döntött arról is, hogy aki a közigazgatásban helyezkedik el, annak az állam átvállalja a kölcsönt, a jövőben pedig a cégeknek is lehetővé teszik: aki átvállalja a pályakezdő Diákhitelét, az adókedvezményt kap.
Átalakítják a felsőoktatási rendszert is úgy, hogy kancellárt neveznek ki az egyetemekre és a főiskolákra, akik kvázi a gazdasági posztot fogják betölteni. A kancellár személyéről az NGM és az EMMI dönt. A kormányszóvivő elmondása szerint az oktatási és a tudományos életet továbbra is a rektor irányíthatja.
Három tárgyalódelegációt jelölt ki a kormány az egyetemek adósságállományának átvállalására. Az egyiket Naszvady György vezeti, aki az egyetemek adósságátvállalásáról tárgyal majd az intézményekkel, Lázár János az uniós projektek önrészéről, Varga Mihály pedig a PPP-projektek kiváltásáról tárgyal majd.
Döntöttek továbbá arról is, hogy a 2014-2020 közötti uniós támogatási projektekből 1000 milliárdot a felsőoktatásra áldoznak majd.
Két új ösztöndíjat is létrehoz a kormány: az egyiket élsportolók kaphatják azért, hogy ne a tengerentúlra menjenek, hanem a magyar egyetemekre járjanak, továbbá az egyetemi sportélet ismét megerősödjön. Létrehoznak emellett egy pedagógus-ösztöndíjat is.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
