A májusi hosszú távú előrejelzések még száraz, meleg nyarat ígértek: júniusban még valóban a sokéves átlagnál melegebb volt az időjárás, sőt még július első felében is úgy tűnt, hogy nem tévedtek a meteorológusok. A legmelegebb napokon hőmérsékleti rekordok dőltek meg: a legtöbb helyen 35 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A Tiszántúlon néhol a 39 fokot is meghaladta, a Túrkevén mért 39,1 fok pedig országos rekordot jelent. Aztán huszadika után az ország túlnyomó részén tartósan a sokévi átlag alá esett a hőmérséklet, időnként hat-nyolc fokkal is elmaradt attól, Budapest külterületén pedig július utolsó napján még a 18 fokot sem érte el a hőmérséklet.

A folytatás szintén változékonyságot ígér. Szerdán még országszerte sok volt a napsütés, ám csütörtökre lehűlt az idő. A hétvégén nyárias idő várható, 27 és 32 fok közötti hőmérséklettel. Ennek vet véget hétfőn egy hidegfront, melynek köszönhetően akár 10 fokkal is visszaeshet a hőmérséklet.

Frontátvonulások: nehéz váltani

A hirtelen környezeti változást okozó frontátvonulások nagy kihívást jelentenek az emberi szervezetnek, sőt, aki ízületi problémákkal küzd, vagy csonttörése volt korábban, az gyakran már a front közeledtét is megérzi. Az, hogy hogyan reagálunk a légköri változásokra, alapvetően energetikai, fizikai, lelki és egészségi állapotunktól, biológiai ritmusunktól, alkalmazkodóképességünktől, de akár korunktól és a testsúlyunktól is függ.

Az időjárás elsősorban a vegetatív idegrendszeren keresztül érezteti hatását. A frontérzékenység azzal magyarázható, hogy a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer között megbomlik az egyensúly – ez pedig az egészséges embereknél is panaszokat okoz. De vannak olyan betegségek (többnyire a folyamatos kezelést igénylők), amelyek a kedvezőtlen légköri változások hatására jönnek ismét elő, vagy felerősödnek a tünetei.

A csapadékos, hűvösebb időjárás előhozta az őszi, illetve tavaszi szezonra jellemző betegségeket is: a háziorvosi praxisok szerint regisztráltak tüdő-, mandula, sőt arcüreggyulladást és garathurutot is az elmúlt napokban, ahogy ízületi, mozgásszervi panaszokkal is sokan keresték fel orvosukat.

Majnár Miklós budapesti háziorvos leginkább felső légúti megbetegedésekről számolt be saját praxisából, ahogy Szabó András pécsi háziorvos is megerősítette, hogy több a torokfájástól, náthától szenvedő beteg. E megbetegedések többnyire bakteriális eredetűek, a mostani páratartalom ugyanis kedvez az elszaporodásuknak. Mint mondta, a hamarosan kezdődő parlagfűszezon is érezteti már hatását, az allergiások ugyanis fogékonyabbak ezekre a megbetegedésekre, és náluk könnyebben alakulhat ki szövődmény is, mint például arcüreggyulladás.

Radeczky Éva tüdőgyógyász, allergológus tapasztalatai szerint a gondozott betegségek – mint például az asztma – súlyosbodását is előidézheti ez az időjárás. Fulladásra panaszkodnak a betegek, és több rohamoldó gyógyszerre van szükség a jóval nagyobb páratartalom és a hirtelen változások miatt. Mint mondja, a felső légúti megbetegedéseket sem az idézi elő, hogy néhány fokkal visszaesik a hőmérséklet, hanem a hirtelen váltakozó felmelegedés és lehűlés készíti ki a szervezetet. A csendes esők legfeljebb az allergiásoknak hozhatnak enyhébb napokat, mert elmossák a polleneket a levegőből. A szakorvos szerint az elmúlt időszakban kevesebb allergiás panasszal találkozott.

AP

Bihari Imre sebész szakorvos is a levegőfajták cserélődését említi, mint olyan problémát, amely a szív- és érrendszert erőteljesen befolyásolja. Hidegfront esetén lassul a szívműködés, csökken a vérnyomás, nő a véralvadási hajlam, fokozódik a trombóziskészség.

Hűvösebb idő: kedvez a depressziónak

"Depressziós és meleg után vágyó személyiségként nagyon megviselt a két hétig tartó őszies időjárás, ráadásul sérült vállam akkor is iszonyatosan fájt, ha éppen nem volt front; az orvosom szerint a mostani időjárással magyarázható" – meséli huszonéves interjúalanyunk. A csapadékos, hűvösebb időjárás valóban felerősíti az ízületi fájdalmakat, ahogy a fejfájásra hajlamosaknak sincsenek ilyenkor jó napjaik.

Veress Dóra pszichiáter szerint a hosszan tartó nyári borús időjárás kedvez a depressziónak, a hangulatingadozásoknak az arra érzékenyeknél. (A mániás depresszóra vagy a skizofréniára egyáltalán nincs hatással ez az időjárás.) De egészséges embereknél is lehangoltságot, rosszkedvet okozhat, főleg ha bezárkózunk otthonunkban és eszünk ágában sincs kimozdulni. A pszichiáter szerint a szezonális depressziónak a vélekedésekkel szemben nem csak őszi változata van; nyáron is előfordul, mégpedig olyan embereknél, akik nem viselik jól a nyári szabadsággal járó semmittevést. Ráadául alvászavarok is felléphetnek, mert az ember ilyenkor kizökken a mindennapi ritmusából, netán többet is alszik a kelleténél, ami szintén lehangoltságot, fáradékonyságot, ingerlékenységet idézhet elő.

Kiváló feszültségoldó lehet ilyen időben a B-vitamin, amihez vény nélkül hozzájuthatunk, de ha a természetes gyógymód híve vagyunk, az is jó, ha naponta bekapunk egy csipetnyi élesztőt, persze, ha nem vagyunk rá érzékenyek, ugyanis ez is jó idegerősítőnek bizonyul – fűzte hozzá a pszichiáter.

MTI/Ujvári Sándor

Kraszny Erika belgyógyász pedig már arról beszél, hogy a hidegebb idő sajátos keringési változásokat idéz elő a szervezetben, bár a statisztikák és a megfigyelések alapján ezek kevésbé súlyos gondok, mint amiket a nagy meleg okozhat. Van tehár némi pozitívuma is annak, hogy a melegrekordok helyett a korán jött ősztől szenvedünk.