"A dolgok internete" olyan tárgyakat jelöl, amelyek képesek rácsatlakozni az internetre, és ott fontos adatokat megosztani a felhasználóval. Például a viselhető pulzus- és vérnyomásmérők segítenek egészségünk megőrzésében. Az intelligens termosztátok érzékelik, ha elhagyjuk a házat, majd ehhez igazítják a hőmérsékletet, mikor pedig közeledünk, ismét akcióba lendülnek, hogy felfűtött lakás fogadjon minket. A terület megszállott művelői már a tojástartótól kezdve a hajszárítóig, számos eszközt csatlakoztattak az internetre.

A Thinfilm nevű finn cég most olyan eszközöket dobott a piacra, amelyeknek nem is kell internetkapcsolat, hogy adatokat gyűjtsön. Pontosabban: a nyomtatással elkészített minieszközöket rá lehet ragasztani bármely tárgyra (gyümölcskosárra, biciklire stb.), hogy azok rádiójelek segítségével kommunikáljanak egymással.

A miniragtapaszok összeszedik a szükséges adatokat, amire programozták őket, és csak utána csatlakoznak a netre. A felhasználási területük korlátlan: ruhaboltok használhatják őket lopás ellen védelemben, élelmiszerek minőségét jelzik, emlékeztethetik a betegeket, hogy vegyék be a gyógyszereiket, stb.

A finn cég 150 millió dollárt fektetett be a fejlesztésbe, ám egyelőre még minimális profitot sikerült elérniük. Mindenesetre optimisták: becslésük szerint 2020-ra 26 és 50 millió tárgy csatlakozhat a dolgok internetéhez, ami átformálhatja az egész életünket.

A Gartner piackutató cég elemzése szerint internetező tárgyak száma a PC-k, tabletek és okostelefonok nélkül közel 26 milliárdra nő majd 2020-ig. Az internethez kapcsolódó háztartási és irodai eszközök, valamint a viselhető technológiák azonban nem csak a felhasználók számára nyújtanak komoly értéket. A dolgok internete (Internet of Things) terület szolgáltatóinak bevétele 2020-ra a 300 milliárd dollárt is megközelítheti, ami a globális gazdaságra is jelentős hatással van.