Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
A tarhonya hallatán egyeseknek az ipari sörétnek nevezett menzás rémség ugrik be. Mások hungarikumként emlegetik. Míg a gasztro trendvadászok a divatos éttermek legújabb felfedezettjeként kezdik számon tartani.
|
|
A tarhonya régebben a juhászok, pásztorok, csikósok kedvelt étele volt, és a paraszti konyhából került át a mindennapok konyhájára, majd a közétkeztetésbe. Ez utóbbi átigazolás egyben a tarhonya népszerűségének rohamos hanyatlását is hozta, mivel a menzakoszt részeként, csomókban összeragadt köret képében csúfolkodott a tányéron. Ha kitöröljük a rossz emlékeket, érdemes esélyt adni ennek a liszt, só, tojás és víz alkotta tésztafélének a családi étlapon.
A tarhonya nagy valószínűséggel a törökök konyhájából került át hozzánk. A neve vélhetően, a ,,tarchana” oszmán-török szóból ered, ami búzalisztből és aludttejből készült tésztát jelent. Van olyan elképzelés is, amely szerint egy enyhén savanyú ital, a tarho nevéből alakulhatott ki a név. Az Alföldön a pásztorok ebben a savanyú tejben főzték ki az apró száraztésztát. Tény, hogy leginkább az alföldi parasztok étkezésében terjedt el. Több fajtáját is fellelhetjük ezen a vidéken: a sűrű-, pirított-, kemény, arató- és öregtarhonya minden háznál rendszeresen készített fogás volt.
|
|
Török jövevény. Ismét felfedezték Fotó: Aréna 2000 |
Sőt, a szegedi asszonyok tarhonyakészítő ,,művészete” országszerte híressé vált. Igazán nagy népszerűségre az 1879-es árvíz után tett szert, amikor is a szegedi asszonyok több vagonnyi tarhonyát készítettek, ami az ínséges időkben népélelmezési cikké vált. Sőt később, 1933. augusztusában a Tarhonya Nagygyűlésen népszerűsítették. Maga Móra Ferenc író, s a közismerten főzni jól tudó felesége – aki szakácskönyvet jegyzett – is a tarhonya ,,reklámozása” mellé állt. Természetesen nemcsak pártolói akadtak a kezdeményezésnek, hanem gúnyos hangvételű tollnokai is. A sajtóban csak tarhonyakongresszusként emlegették az eseményt.
Az eredeti szegedi tarhonya receptje fél kiló liszthez egy tojást, sót és annyi vizet ír elő, hogy a csipedetthez megfelelő keménységű tésztát kapjunk. Természetesen vidékenként az egyes receptek kissé eltérhetnek – van, ahol a víz helyett aludttejet írnak. A tésztát kézzel és késsel vagdosva is készítették. De ez igencsak időigényes tevékenység, így volt ahol a kemény tésztát inkább reszelték. Az „őstarhonyás” szegediek állítják, hogy az igazán jó tarhonya az ízét a nap sugarától is kapja: nyáron a tarhonyarostán való átszitálás után 2-3 napig kiterítve a napon szárították. Így már az is érthető, hogy nagy hőség idején miért mondják, tarhonyaszárító idő van; és miért nevezik a nyári holdat tarhonyaszárító csillagnak is. A kész tarhonyát papír vagy vászonzacskóban tárolták, amiben igen-igen hosszú ideig eláll.
Tippek, fortélyok
A tarhonyát legtöbbször szaftos húsos ételek mellé tálalták és tálalják ma is, de ennél jóval sokoldalúbb lehet. A tarhonyás lecsót és a pásztortarhonyát biztosan nem kell bemutatni, de sokféle egytálétel is készíthető belőle. A szezonnak megfelelő idényzöldségekkel, sonkával, de hidegen nyers zöldségekkel is nagyszerű. Friss zöldfűszerekkel, paradicsommártással, morzsolt feta sajttal kifejezetten ínyencség. Gyakorlatilag bármilyen olyan receptet elkészíthetünk belőle, amelynek eredetileg rizs, esetleg kuszkusz az alapja. Minden olyan levesbe kiváló betét lehet, amelyhez csipetkét vagy tésztát adnánk. A tarhonya édesen is elkészíthető, ugyanúgy, mint a tejberizs.
Bátran kísérletezhetünk a tarhonyával – s egy-egy jól sikerült recepttel akár benevezhetünk valamelyik tarhonyafesztiválra, amelyet több helyen is tartanak az országban, mikor máskor, mint a legforróbb augusztusi nyárban, tarhonyaszárító időben.
Kinyomtatom
Elküldöm
Miben főzzünk húsvétra? Edényteszt »
Álsajtokkal, tejpótlékkal tévesztik meg a gyanútlan vásárlót »
Hogyan segíthetnek a főzős applikációk? Most megmutatjuk »
Receptek az utolsó nagy zabáláshoz »
