Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Idén harmadszor rendezik meg a furmint februárt, amelynek csúcseseménye a február 9-ei kóstoló volt a Mezőgazdasági Múzeumban. Ott jártunk.
|
|
Gazdag és irigylésre méltó az az ország, amelyik óriásplakátokon és tévéspotokban üvölti a hazai lakosságnak, hogy fogyasszon mindenkor magyar bort. Ennyi erővel persze a csatornába is önthetné a magyar bort, nagyjából ugyanannyi haszna lenne a dolognak. Mert mondjuk, ha véletlenül olyan vállalkozó szellemű borértők mellé állna a bormarketingért felelős grémium, mint a vinoport csapata, amelyik kevés pénzzel, de annál több lelkesedéssel promotálja az egyik legfinomabb hungaricumot, a furmintot, akkor az máris racionális és számokban is mérhető hasznot hozna, sőt, még értelme is lenne.
De ne kérjük számon a logikus gondolkodást még azokon sem, akik a borral csupán íróasztal mögött foglalkoznak, mert lássuk be, a bor az szenvedély, és mint olyan, ár nélküli, éteri ital. Különösen igaz ez a furmintra. Ahogyan nemrégiben Váncsa tanár úr megírta, „ha csupán ez az egy szőlőfajta volna a földön, akkor is egész kibírható volna a világ”.
Élhető világ
Február 9.-én délután a Városligetben, egészen pontosan a Mezőgazdasági Múzeum termeiben, kibírható volt a világ. Felolvadtak a jégcsapok, dalra fakadtak az énekesmadarak, és néhány órára az összes kettő-, három- és négybetűs intézmény szűkölve kushadt a sarokban. A magyar emberek pedig kihúzták magukat, egyenes derékkal és elhomályosuló tekintettel forgatták a bort a poharukban.
|
| Fotó: vinoport.hu |
Mi sem voltunk kivétel. És itt megemlítenénk, nem csak Tokajból, hanem rettentő sok helyről lehet egyre jobb furmintokat inni. A filoxéra vész előtt még furmintvesszők sarjadtak e hon számtalan borvidékén, ám ma már csak Tokaj, legfeljebb Somló neve ugrik be az átlagfogyasztónak. Holott Zalában a Kerkaborumtól lehet igazán szép és különleges vörcsöki furmintot inni, Losonci Bálint gyöngyöspatai borászfenegyerek Nagyrédén mixel könnyű, de túlságosan is jól iható furmintot, míg a jelenlegi furminttermelés központjaihoz képest kimondottan unortodox helyszínen, a Káli-medencében a Pálffy Pince mintegy fél hektáron készít másképpen ásványos furmintokat.
Út a birskörtéig
A több mint félszáz termelő többsége több tétellel is megjelent a kóstolón, és csak a legfanatikusabb furmintrajongók kóstolták végig valamennyi tételt. Ami minket illet, a kötelező kűrök (Szepsy 2009-es birtokbora, Árvay Padihegy furmintja, Bott Csontosa már a 2011-es hordómintával kiegészítve, stb.) után az általunk kevésbé ismert borokat cserkésztük be. Gyönyörű például az abaújszántói Penditsék biofurmintja – a pincészet a héten kapta meg az országban először a nemzetközileg legelismertebb biominősítő, a Demeter certifikátját. De kellemes meglepetést okozott a szerencsi Árpád-hegy Pince két bora is. A pult mellett egy szemtelenül fiatal pár kóstoltatta a borokat, mint kiderült, ők a Degenfeldnél szőlészkedő Varkoly István gyermekei, és ők viszik a pincét. Ha csak úgy nem.
Talán a sok kóstolás miatt, de a kácsárdi AZ Nektár 2008-as furmintjában nem tűnt fel a 11 gramm maradékcukor, holott az már bőven félszáraz kategória. Igaz, a 7,3-as savtartalom megfelelően egyensúlyba hozta az italt. Másfajta meglepetést okozott viszont a Majoros Birtok 2010-es bora, amelyre kollégák hívták fel a figyelmünket: a friss bornak egészen szokatlan birskörte illata volt. Ami már csak azért is érdekes, mert birskörtében mi még sosem éreztünk furmint ízt. És persze a sort még sokáig lehetne, és kellene folytatni. Ettől most itt eltekintenénk, és inkább az olvasóra bíznánk, hogy február végéig használja ki a számtalan étteremben, borpatikában meghirdetett furmintlázat.
Kinyomtatom
Elküldöm
Együtt nyomul a Gorillaz és a Converse »
Svédország nyerte meg az Eurovíziós Dalfesztivált »
Eurovíziós Dalfesztivál percről-percre »
Eurovízió: három nagy esélyes van »
