"Ezt a figyelmeztetést meg kellett adni, nem jár semmiféle szankcióval, tehát semmiféle hátrány emiatt Magyarországot nem éri, és ha a jövő évi adatok már megfelelnek az elképzelteknek, illetve a vállaltaknak, akkor ez a dolog feledésbe merül" - hangsúlyozta Kovács László a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Az Európai Bizottság szerint nem voltak elég hatékonyak azok az intézkedések, amelyeket a magyar kormány hozott az államháztartási deficit korrigálására.

A bizottság ennek megfelelően azt javasolja az EU pénzügyminiszteri tanácsának, hogy ismerje el: nem elég hatékonyak az államháztartási deficit csökkentésére hozott eddigi magyar intézkedések, s folytatni kell a túlzott deficit esetére megszabott eljárást.

A magyar biztos tájékoztatása szerint nem azért figyelmeztették Magyarországot, mert nagyobb a költségvetési hiány, mint három százalék, hanem azért, hogy amit vállalt, "azt egyelőre nem tudja teljesíteni".

"Persze mi tudjuk, és ezt az Európai Unióban is igyekszem tudatosítani, hogy nem arról van szó, hogy mi kitartunk azok mellett a hiánycélok mellett, és ezt nem bírjuk teljesíteni, hanem az elmúlt időszakban a kormány változtatott ezeken a hiánycélokon" – tette hozzá.

Kovács szerint túl ambiciózus volt az a terv, amit még az előző kormány kitűzött, s ha teljesítenék, akkor az az életszínvonal rovására menne. „Az új kormány úgy változtatott, hogy egy kicsit lassúbb ütemben kell elérni ezeket a célokat" - mondta, hozzáfűzve: "a lényeg az, hogy 2008-ra elérjük a három százalék alatti hiányt, és 2010-ben az euró bevezetésre kerülhessen".

"Az előző kormánynál a belső fogyasztás élénkítése volt a kulcsszó", s ennek egyik vonzata volt, hogy nőtt a belső fogyasztás nő, aminek következtében nagyobb volt az adóbefizetés, az áfa-befizetés, tehát kisebb volt a költségvetési hiány - mutatott rá Kovács László.

"Ez a kormány más utat választott: az exportot és a beruházásokat, amelyek viszik előre a gazdasági növekedést" - mondta el a magyar biztos.

A volt külügyminiszter nyilatkozott arról is, miért támogatja az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) fennmaradását Magyarországon.

Beszámolója szerint "az uniós szakértők attól tartottak - talán még egyesek tartanak is -, hogy így az uniót veszteség éri, mert így az evából kisebb a bevétel, mintha a több pilléren nyugvó adórendszer szerint fizetnének a kisvállalkozók, s a kisebb bevétel azt jelenti, hogy kevesebb pénz jut az unió kasszájába". Kovács László utalt egy, a magyar Pénzügyminisztérium által készített összeállításra, amely szerint viszont többen fizetnek evát, mint ahányan egyébként adóztak volna.

"Ez egy régi igazság, hogy ha kisebb az adó, akkor többen gondolják azt, hogy nem érdemes az adókat kikerülni, ha magasabb, akkor inkább próbálják kikerülni" - mondta.

A magyar biztos hangsúlyozta: világossá vált, összességében az adó nem csökkent, tehát az unió nem járt rosszul. Szerinte az is az eva mellett szól, hogy ez egy egyszerű és kisvállalkozó barát adózási forma, s e két utóbbi szempont megfelel az unió céljainak is.