Az Ecostat szerint a fővárosban viszonylag sok használt lakást kínálnak eladásra, de a túlkínálat ellenére az eladók ragaszkodnak az ingatlanok eredeti értékéhez. A zöldövezetbe költöző tehetősebb réteg mellett mind többen, kényszerből, a szegénység elől menekülve adják fel budapesti otthonukat, s az olcsóbb megélhetés reményében a főváros környékén vásárolnak lakást.

A kényszerkiköltözők manapság már az agglomeráció szélére, a fővárostól 30-40 kilométerre mennek, mert ott még megfizethetik a 10-15 millió forintos kertes családi házakat vagy házrészeket - mondta Borics Zoltán, a Mareco Ingatlan Rt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak.
 
Egyre keresettebb a lakótelek a pesti oldalon, Kistarcsán, Csömörön, Pécelen, ahol a hamarosan elkészülő M0-s új körgyűrűszakasz közelsége miatt építkeznek az emberek. Ezekre a településekre nemcsak Budapestről költöznek ki, hanem az ország más vidékeiről is jönnek ide, mivel a fővárosi lakásárak egyelőre túl magasak számukra. Pécelen például jelenleg 8–10 ezer forint a telkek négyzetméterenkénti ára.

A körgyűrű délkeleti, most épülő szakasza mentén is hihetetlenül felfutottak a telekárak. Vecsésen és Gyálon például átlagosan 3–5 millió forintért lehet 200–250 négyzetméteres telket vásárolni. Tíz évvel ezelőtt még egymillió forint alatt is kínáltak ilyen építési telkeket ezeken a településeken. Most  az eladók – telek- vagy régiház-tulajdonosok – inkább kivárnak, még magasabb árakban reménykedve. Ha mégis megválnak ingatlanjaiktól, átlag feletti árat kérnek, arra alapozva számításaikat, hogy az elmúlt egy-másfél évben felfedezték a környéket a logisztikai, kereskedelmi, illetve a gyártó és szolgáltatócégek. Számuk két-háromszorosra is megnőhet, ha véglegesen kiépül az infrastruktúra.

Az északi agglomeráció egyik legdrágább településének számít Leányfalu, ahol a folyóparti főút mentén szinte minden ötödik-hatodik ház eladó. A rózsadombi árak miatt azonban a vevők egyelőre nem tolonganak ezekért az ingatlanokért.