Tokaji borvita: 2011-ig csak egy maradhat

Újra kiéleződött a magyar-szlovák borvita: északi szomszédunk is bejegyeztette a Tokaj nevet az EU elektronikus bornyilvántartási rendszerébe. A tokaji borászok szerint a magyar kormány eddig túl türelmes volt, most már keményebben kellene fellépnie. Az uniós borreform miatt viszont legkésőbb 2011-ben lezárul a több mint fél éve dúló csatározás.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának munkatársai az Európai Unió elektronikus bornyilvántartási rendszerében böngészve véletlenül akadtak rá a bejegyzésre február végén: a történelmi tokaji borvidék Szlovákiához tartozó, eddig Tokajská Vinohradnicka Oblast néven futó része ezentúl Vinohradnicka Oblast Tokaj néven is szerepel. „Ezzel a lépéssel az EU saját magával ment szembe, hiszen korábban már eltiltotta Szlovákiát a tokaji név használatától” – magyarázta a hvg.hu-nak Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.

A szlovák borászok eddig csak az uniós alapszerződésben meghatározott Tokajská, Tokajské, Tokajsky neveket használhatták termékeiken. Az új bejegyzéssel viszont jogot szereztek a Tokaj név használatára is. Így viszont az az abszurd helyzet állt elő, hogy jelenleg Tokaj név alatt két védett borvidék is szerepel az uniós adatbázisban. Az ügy tisztázása érdekében eddig egyelőre annyi történt, hogy a magyar kormány tiltakozott és magyarázatot kért Brüsszeltől. A magyar kezdeményezésre az Európai Unió szőlő- és borirányító bizottsága vizsgálatot indított, hogy kiderítse, vajon jogszerűen jegyeztette-e be Szlovákia a Tokaj nevet. A magyar agrártárca egyelőre abból a feltételezésből indul ki, hogy valamilyen tévedés történhetett.

Választásokra hangolva

Tokaj-Hegyalján azt gyanítják, hogy a szlovákiai választási küzdelmek állhatnak a háttérben. Tény, hogy a magyarellenességéről híres Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a saját érdemének tartja, hogy Szlovákia újra megszerezte a Tokaj védjegyet. „A Szlovák Nemzeti Párt Ján Slabý államtitkár segítségével minden szükséges lépést megtett azért, hogy a védett eredetmegjelölések elektronikus nyilvántartásában Szlovákia számára is regisztrálják a Tokaj Szőlészeti Térséget (Vinohradnicka oblast Tokaj)” – idézte Peter Palust, az SNS sajtószóvivőjét a bumm.sk szlovákiai magyar hírportál. Marcinkó Ferenc szerint nem ez lenne az első alkalom, hogy a szakmai egyeztetéseket ellehetetleníti a szlovák politika.

Bármi álljon is a háttérben, a magyar borász szakmai szervezetek hangsúlyozzák, hogy ha nem sikerül megnyugtatóan tisztázni a regisztrációs ügyet, vagyis az eredeti helyzetet visszaállítani, akkor Magyarországnak az Európai Bírósághoz kell fordulnia, a magyar kormány eddig amúgy is túl nagyvonalú volt a témában. A jogi út ráadásul már bevált az olasz „tocai”-val szemben, s egyben precedenst is jelent. Az ügyben megszólaló Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő szerint a kormánynak már évekkel ezelőtt az Európai Bíróság elé kellett volna vinnie az ügyet, ha ezt megtette volna, akkor most minden bizonnyal nem hagyták volna jóvá a szlovákok bejegyzési kérelmét.

Trianon óta vita

Az évek óta folyó szlovák–magyar névhasználati perpatvar azonban kényesebb ügy, mint az olaszokkal vagy a franciákkal korábban felmerült vita, már csak azért is, mert gyökere a trianoni békeszerződésig nyúlik vissza: az első világháború után a történelmi tokaji borvidék három települése – Kistoronya, Szlovákújhely és Szőllőske – Csehszlovákiához került. Az ottani 182 hektáros területhez később további – a magyar szakmai álláspont szerint gyengébb minőségű – termőhelyeket csaptak hozzá.

Az EU – a tokaji borvidék történelmi múltjára tekintettel – a magyar-szlovák vitában a felekre bízta a megegyezést. Elvileg 2004-ben már született megállapodás: az alku szerint Szlovákia 565 hektáron – a három említett település határában – lett volna jogosult tokaji bor termelésére, méghozzá a magyar bortörvény szabályaihoz alkalmazkodva, közös szakmai szervezeteket és közös ellenőrzést létrehozva. Ám ezt a megállapodást a szlovák fél nem tartotta be – vonja le az elmúlt évek tárgyalásainak mérlegét a hvg.hu kérdésére Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Szlovákia ugyanis nem volt hajlandó átvenni a magyar borjog tokajira vonatkozó előírásait, ráadásul 908 hektárban akarta megszabni a saját területét. Közben az elmérgesedő vita hevében vizsgálatokkal próbálták bebizonyítani, hogy a magyar tokaji gyengébb minőségű.

Fotó: tokaj.hu

Az üzletet nem rontja?

A szlovák fél tavaly nyáron azzal állt fel a tárgyalóasztaltól, hogy ha Magyarországgal nem sikerül megállapodniuk, akkor saját borvidékük lesz – emlékszik vissza Horváth Csaba. A főtitkár szerint azonban ettől a forgatókönyvtől valószínűleg nem kell félnünk, hiszen az Unióban ugyanaz a földrajzi név két helyszínen nem szerepelhet. Márpedig Tokaj Magyarországon van, hiába neveztek el a szlovákok egy dombocskát szintén Tokajnak. Szerencsére a vitát, már nem lehet a végtelenségig húzni, hiszen az uniós borreform értelmében 2010 végéig minden tagállamnak be kell adnia a részletes termékleírásokat, ami elengedhetetlen feltétele egy bor névhasználati jogának, s ehhez pontosan körül kell határolni a borvidék területét is. Ha a szlovákok nem akarnak megállapodni, a magyar borászok nélkülük is beadják a dokumentációt.

Már csak az a kérdés, hogy addig még mennyit árthat a névhasználati vita az eredeti tokaji bornak. Raskó György, a brit tulajdonban lévő a Royal Tokaji Borház igazgatótanácsának elnöke már több lapnak is elmondta véleményét, amely szerint üzletileg nincs jelentősége a vévhasználati vitának. A lazább minőségi követelmények alapján készülő szlovák „tokaji” nem tud versenyezni a többszáz éves hagyományokkal rendelkező magyar prémium termékekkel, márpedig csak az utóbbiaknak van igazán esélyük a világpiacon. Horváth Csaba szerint viszont árt minden egyes megtévesztő szlovák termék, mivel a csalódott fogyasztó azon fog csodálkozni, hogy mitől is olyan világhírű bor a tokaji.

Válságtól sújtva

Abban más szakértők is egyetértenek, hogy a vita egyelőre inkább elvi síkon mozog, mivel a szlovákok többnyire belföldre termelik a saját „tokajiukat”, külföldön nem jelentenek konkurenciát. „Ez nem biztos, hogy így marad” – figyelmeztet Marcinkó Ferenc. Az elnök szerint már most érdeklődnek külföldi befektetők a szlovákiai szőlőültetvények iránt, ráadásul komoly állami támogatásra is számíthatnak. A szlovák versenytárs igazán nem hiányzik a tokaji borászatoknak, amelyek az általuk előállított bor összmennyiségének körülbelül a felét exportálják, de vannak pincészetek, ahol 70-80 százalék a kivitel aránya. A tokaji borgazdaságokat amúgy is megviselte a válság: a prémium termékek iránti kereslet tavaly belföldön és külföldön egyaránt csökkent, egyes piacokon akár 40 százalékkal is visszaesett a exportforgalom. Mindezt nem tudta ellensúlyozni az olcsóbb kategóriák iránti kereslet növekedése.

„Mi magyarok egy aranybányán, igazi kincsen ülünk, a tokaji bor a legjobb nagykövetünk lehetne a világon mindenütt, ugyanakkor a dolog abszurditása, hogy ezt éppen mi magunk nem ismertük még fel. A Szerencsi szalmatüzelésű erőmű ügye, vagy a szlovák Tokaj védjegy ügye erre adnak ékes bizonyítékot” – érvelt a hvg.hu-nak Zwack Izabella, a tokaji Dobogó Pincészet tulajdonosa. A borász szerint azonban még semmi sincs veszve: „elsősorban mi, bortermelők vagyunk a felelősek, sokkal jobban össze kell fognunk és együtt hangot adni véleményünknek. Másrészt, a magyar kormány mindig – politikai összetételétől függetlenül – be kell, hogy lássa, milyen egyedülálló és mekkora értéket képvisel a tokaji borvidék, és maximálisan támogatnia kell erőfeszítéseinket.”