Nyitott kapukat döngetnek a sajtóban az egyéni számlával kapcsolatban nyilatkozók – reagált a hvg.hu-nak az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra a hírre, hogy a kormány letett az új nyugdíjrendszerről. A szaktárca ugyanis hét elején a Világgazdaságnak arra a kérdésre, hogy mikor és milyen változtatásokat tervez a nyugdíjrendszerben a kormány a választásokig, azt válaszolta, hogy „nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak”.

Ám ha a nyugdíjszámítási szabályok nem változnak, akkor egyéni számlás nyugdíjrendszer sem lesz, ugyanis ennek bevezetése a számítási szabályok gyökeres megváltoztatásával járna.

Törvény van az egyéni számláról

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hvg.hu-nak küldött válaszában azzal érvel, hogy a kormány egy tavalyi törvénymódosítással már rendezte azt a problémát, hogy minden érintett számára egyénileg vezethetőek legyenek a nyugdíjbiztosítással összefüggő adatai. Mint a minisztérium írja, a  törvénymódosítás „a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt egy új paragrafussal egészítette ki, amely meghatározza a társadalombiztosítási egyéni számla adattartalmát, továbbá azt, hogy a számlát a kormány által kijelölt szerv vezeti”. A tárca tehát azzal próbálja alátámasztani, hogy a kormány nem tett le az egyéni számlák kialakításáról, hogy megmutatja, erről jelenleg is törvény rendelkezik.

MTI / Földi Imre

Tavaly március 12-én valóban hatályba lépett a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény egy módosítása, amely az addigi jogszabályt kiegészítette egy, a társadalombiztosítási egyéni számláról szóló szakasszal, amely az adatok körének meghatározása mellett nem csak azt tartalmazza, hogy az egyéni számlát a kormány által kijelölt szervnek kell vezetnie, hanem azt is, hogy a kabinetnek kormányrendeletben ki kell jelölnie ezt a szervet.

Ez azonban nem történt meg, pedig a minisztérium által említett tavalyi törvénymódosítás azt is előírta, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2012. március 31-ig adja át az adatokat a kijelölt szervnek. Végül ez sem történt meg, mert a felelős szervezet kijelölésének elmaradásával a PSZÁF nem tudta kinek átadni az adatokat.

Milyen egyéni számla?

Az egyéni számlák technikai kialakításának csúszása azonban csak a kisebb probléma, és mindössze annyit árul el, hogy a kormány nem tudta határidőre teljesíteni, amit a törvénnyel előírt a kormánypárti többség, ebből viszont nem lehet arra következtetni, hogy le is tett az egyéni számlák kialakításáról, valamint a nyugdíjrendszer átalakításáról.

Utóbbival kapcsolatban a tárca azt közölte „ez év július 16-án ellenszavazat nélkül fogadta el a parlament a nyugdíjtörvény módosítását, amelynek lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. Valamennyi párt fontosnak tartotta, hogy a jelenlegi körülmények között ne változzon a nyugdíj-megállapítás szabálya, így az 2012. december 31-ét követően is a már ismert módon történjen”. A minisztérium szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlya biztosított, ezért a rendszer sürgős módosítása nem indokolt. Amennyiben viszont nem változnak a számítási szabályok, egyéni számlás nyugdíjrendszer sem lesz, még akkor sem, ha közben a kormány utoléri magát és kialakítja a névre szóló egyéni számlákat. Az egyéni számlás nyugdíjrendszert ugyanis kétféle értelemben használhatjuk: egyfelől azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási rendszerben minden egyes jogosult személynek van egy számlája, amelyen az adatait valamilyen mélységben lekövetheti.

A svéd nyugdíjmodell bevezetését Varga Mihály dobta be először, még a 2010-es válsztások előtt

Karnok Csaba

Hasonló egyéni számla működik például az egészségügyi rendszerben, ahol a taj-száma alapján bárki leellenőrizheti, hogy a munkáltatója befizette-e utána a tb-járulékot. Ilyet létre lehet hozni a nyugdíjrendszerben (a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál) is: mindenkinek lehetne olyan névre szóló hozzáférése, ahol nyomon követhetné a járulékbefizetés-történetét, vagy például a ledolgozott napokat. Ilyen rendszert felállítani azonban csak informatikai és adatfeldolgozási feladat, és nem a nyugdíjrendszer reformja. A minisztérium vélhetően ebben az értelemben használta az egyéni számlás nyugdíjrendszer kifejezést, és a törvény is ilyen egyéni számlák kialakítását rögzítette. Ebből akár lehetne is valami pár év alatt, mivel hatalmas munka feldolgozni a munkavállalók járulék- és nyugdíjjogosultság-történetét. Nagyon nehéz például rekonstruálni, hogy a rendszerváltás előtt ki mennyi nyugdíjjogosultságot szerzett. A hvg.hu értesülése szerint a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon már javában folyik az adatfeldolgozás, de egyelőre csak azoknál a korosztályoknál, amelyek a legközelebb állnak a nyugdíjhoz.

Másról volt szó

Csakhogy az egyéni számlákat nem csak informatikai fejlesztésként ígérte a kormány az elmúlt két évben, hanem a nyugdíjrendszer olyan átfogó reformjáról beszélt, amelyben egy egyéni számlás nyugdíjmodellt honosít meg Magyarországon. Legtöbb esetben a svédhez hasonló egyéni számlás nyugdíjrendszer kialakításáról volt. A svéd nyudíjmodell átvételét még Varga Mihály lebbentette meg a választások előtt, de olyan kemény politikai ellentámadást kapott az ötlet, hogy a Fidesz azonnal viszakozott az ötlettől. A kormány megalakulása után viszont szép lassan visszaszivárgott a téma, és Selmeczi Gabriella, a miniszterelnök korábbi nyugdíjvédelmi megbízottja már arról beszélt januárban, hogy a nyugdíjrendszer átalakítását arra a tanulmányra építi a kormány, amely a svéd nyugdíjrendszer magyarországi alkalmazásának lehetőségeit járja körbe. Emellett azt is mondta, hogy figyelembe veszik a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal megállapításait is. Akkor azt ígérte, az év közepére fog eldőlni, melyik koncepciót választja a kabinet. Végül viszont úgy tűnik, a kabinet inkább azt választotta, hogy megszünteti a nyugdíjvédelmi megbízotti munkakört április végén. Májusban viszont már úgy tűnt, a német pontrendszerhez hasonló egyéni számlás nyugdíjrendszert szeretne kialakítani a kormány, amely jutalmazza a gyermekvállalást és a gyermekek kitaníttatását.

A nyugdíjrendszer átalakításának szükségessége abból a problémából fakad, hogy ha a jelenlegi demográfiai folyamatok folytatódnak, pár évtized múlva a nyugdíjasok aránya jelentős mértékben megemelkedik, az őket eltartó aktívaké pedig drasztikusan csökken. Vagyis ahhoz, hogy egyensúlyban maradjon a rendszer hosszú távon, az aktívaknak egyre tovább kell dolgozniuk, és/vagy jóval magasabb járulékot kell fizetniük, és/vagy jelentős mértékben csökkenteni kell a nyugdíjakat. A nyugdíjrendszer átalakításának erre a kihívásra kellene megoldást találnia. Az egyéni számlás nyugdíjmodellek ezt lényegében úgy kezelik, hogy egy automatikus kiegyenlítő mechanizmus alapján például a várható csökkenő járulékfizetést automatikusan magasabb nyugdíjkorhatárral, vagy például alacsonyabb nyugdíjakkal kompenzálják.

A kormány a jelek szerint erről a nyugdíjreformról tett le, mert úgy látja, hogy a rokkantnyugdíjak és az előrehozott nyugdíjak eltörlésével, illetve szigorításával, egyensúlyba került a nyugdíjrendszer. Ennek megítélésében megoszlik a szakértők álláspontja. Egyes nyugdíjszakértők szerint jelentős reform volt az előrehozott nyugdíjak eltörlése és a rokkantnyugdíjak korlátozása. Költségvetési szakértők szerint ugyanakkor a nyugdíjrendszer alapvető problémáira ezzel nem adott választ a kormány, és egyelőre csak a költségvetési pénzek ide-oda pakolgatása látható az egészből. Emellett voltak olyan változások is, amelyek egyértelműen rontották a nyugdíjrendszer hosszú távú egyensúlyát: ilyen volt a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer eltörlése, valamint a nők korhatár alatti nyugdíjba vonulásának lehetővé tétele 40 szolgálati évvel.