Matolcsy: "egy korszak lezárul"

Bár korábban minden héten könyvek és fontosabbnak tartott cikkek apropóján elemezte a magyarországi gazdasági és társadalmi helyzetet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Heti Válaszban megjelent esszéiben, ezen a héten a jegybankelnöki posztra legesélyesebbnek tartott politikus mérleget von miniszteri működésének elmúlt közel három évéről.

Matolcsy szerint "2013 elején lezárul egy korszak a magyar gazdaságpolitikában", ugyanis az ország bizonyította, hogy IMF/EU-hitel nélkül is képes finanszírozni az államadósságot, végrehajtani a pénzügyi konszolidációt és csökkenteni az államadósságot.

"Ez óriási bravúr, igazi gazdaságtörténeti fordulat" – írja Matolcsy, aki szerint ez eddig csak kétszer fordult elő a magyar történelemben, 1924-27 és 1946-48 között. A miniszter szerint erre csak kevesen képesek, mert egyre bővül a veszélyeztetett államok köre, akik nem képesek tartósan három százalék alatt tartani a deficitet.

Matolcsy állítja, 2010 közepén pénzügyi csődközeli helyzetet örökölt a kormány, amelyen csak egy IMF-hitel segített volna, amely a Fidesz hatalmát is megingathatta volna. "Ha nem sikerül IMF/EU nélkül konszolidálni az államot, akkor meg kellett volna fizetnünk a külső segítség árát: elveszett volna a kétharmad adta történelmi esély az ország teljes megújítására" – írja.

A miniszter felidézi, hogy az IMF/EU-szerződés elvetésével tágították a politika és gazdaságpolitika mozgásterét és megkezdték a "magyar modell" megépítését, amely "megszorító politika nélkül éri el a költségvetési egyensúly helyreállását, az államadósság, az országadósság csökkenését, a foglalkoztatás bővülését, megőrzi a folyó fizetési mérleg többletét, és lép a népesedési fordulat felé". Matolcsy szerint 2006 és 2009 között ezeket egyáltalán nem sikerült elérni.

A miniszter szerint 2010 és 2012 között közel négy százalékkal nőttek a nettó reálkeresetek, ami megőrizte a kormányzat cselekvőképességét, és segített megőrizni a kétharmados többséget a parlamentben. "Ezért csendesebbek nálunk az utcák, mint más uniós tagállamokban, melyek hasonló helyzetből indultak, de más politikát követnek."

Matolcsy szerint azonban a nem hagyományos magyar gazdaságpolitikának is van ára, a kormány által választott gazdasági eszközök ugyanis erős érdekscsoportok ellenállásába ütköztek, a nagy uniós üzleti csoportok pedig nyomás alatt tartják a kormányt – szerinte ez áll a médiatámadások, a kötelezettségszegési eljárások, a leminősítések és a politikai támadások mögött.

A miniszter szerint azért van mindez, mert a magyar megoldások kihívást jelentenek a hagyományos gazdaságpolitikának, és ha sikerül megszorítások nélkül kezelni a válságot, akkor hibás úton jár az ortodox közgazdaságtan. "A magyar megoldások segíthetik az uniót, hogy az újból dinamizálja az európai tehetséget és vállalkozó szellemet" – írja.