Bővítené a kormány a nyerőgépek számát Magyarországon, pedig alig több mint egy év telt el azóta, hogy Lázár János nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva a parlamenttel betilttatta csaknem az összes félkarú rablót. Egy vasárnap benyújtott Fidesz–KDNP-s képviselői törvénymódosító javaslat szerint pénznyerő automata továbbra is csak játékkaszinóban üzemeltethető, és egy kaszinó legfeljebb 300 nyerőgépet üzemeltethet.

A pénznyerő automaták számának növekedése abból adódik majd, hogy a javaslat egyúttal 11-re bővíti az engedélyezett kaszinók számát is: ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinó üzemelhet majd, azzal a megkötéssel, hogy a fővárosban és Pest megyében összesen legfeljebb öt, a Dunántúlon legfeljebb három és a keleti országrészben szintén legfeljebb három.

„Szigorítanak”

A módosítást a parlament akár már kedden elfogadhatja, a javaslatot benyújtó Balla György (Fidesz) és Aradszki András (KDNP) ugyanis kivételes sürgős eljárást kért, így a hétfői vita után már kedden szavazhatnak is róla. Noha a benyújtott törvényjavaslat láthatóan oldja a kaszinókra vonatkozó eddigi korlátozást, a benyújtók indoklásukban azt írják, hogy a szabályozás szigorodik a kaszinók és a nyerőgépek számának maximalizálásával.

Nyerőgép

MTI / Mohai Balázs

A parlament tavaly októberben törvényben tiltotta meg a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerő gépek azóta csak játékkaszinókban működtethetők. A korábban kiadott engedélyek hatályukat vesztették. Azóta összesen három kaszinó működik az országban, kettő Budapesten és egy Sopronban. A három kaszinóban eddig működő nyerőgépek száma nem éri el a háromszázat. Ha minden kaszinó kimeríti a maximális keretet, 3300 félkarú rabló fog üzemelni az országban.

Ezek nem a kocsmai nyerőgépek

Piaci vélemények szerint azonban egyik új kaszinóban sem lesz fenntartható a 300 félkarú, legfeljebb a pesti kaszinókban. Mint mondják, a fővárosban még lehet pénze az embereknek erre, vidéken már nem. A kaszinózás ugyanis, még ha félkarú rablókról is van szó, nem a legszegényebbeket, hanem a középréteget célozza.

A betiltott falusi kocsmai nyerőgépeken kis, legfeljebb ezer forintos tétekben lehetett játszani, és a nyeremény vagy veszteség ennek legfeljebb a 25-szöröse lehetett. Egy kaszinóban a tétek inkább 10-20 ezer forint között vannak, és a nyeremény vagy veszteség akár ezerszeres is lehet. Ahhoz elég vastag pénztárca kell, hogy egy nyomással valaki 2, 5 vagy 10 ezer forintot veszítsen a nyerőgépen.

Pálfordulás

A kormány pálfordulása egy év alatt mindenesetre látványos. Idén nyáron már egyes sajtóértesülések szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) több ezer félkarú rabló és több száz játékasztal üzemeltetésére akart pályázatot kiírni. Varga Mihály miniszter levélben kérte a nemzetbiztonsági bizottság véleményét a meghívásos pályáztatásról, miután a kormány így tartotta elkerülhetőnek azt a nemzetbiztonsági kockázatot, amelyre hivatkozva tavaly ősszel betiltották a nyerőgépeket és az elektronikus kaszinókat. A bizottság július közepén támogatta a vidéki kaszinók meghívásos koncessziós pályáztatását.

Ugyanakkor több vidéki város is érdeklődött a játéktermek iránt: Győr, Debrecen, Szombathely, Pécs, Szeged, Miskolc, Nyíregyháza, Szentendre, Hévíz, Gyula és Balatonfüred is úgy döntött, nyílhat náluk kaszinó. A települések képviselő-testületei augusztusban, illetve szeptemberben fogadtak el támogató határozatokat arról, hogy az NGM pályázatot írhat ki a városban kaszinó nyitására.

Végül a parlament a szerencsejáték törvényt módosítva idén november közepén úgy döntött, a nemzetgazdasági miniszter kiemelt díj ellenében pályázati eljárás nélkül is koncessziós szerződést köthet legfeljebb öt játékkaszinó üzemeltetésére azokkal a szerencsejáték-szervezőkkel, akiket megbízhatónak tart. A kulcsszó itt a megbízható, és a szerencsejáték-piac korábbi szereplői a piac baráti alapon történő újraosztását értik alatta: a megbízható szerencsejáték-szervező kritériuma ugyanis a novemberi törvénymódosítás szerint az egyéb eddigi kritériumok mellett a 10 éves gyakorlat, és az, hogy a nemzetgazdasági miniszter megbízhatónak minősíti.

A másik fontos változás a novemberi módosításban az volt, hogy a szerencsejáték-szervezők levonhatják játékadójukból a koncessziós díj összegét. Ezzel az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Las Vegas Casino jár a legjobban: a módosításnak köszönhetően 1,6 milliárd forinttal kevesebbet fizethet az államnak – állapította meg a Világgazdaság. A Las Vegas Casino 2012-ben 3,8 milliárd forint nettó árbevétele után 30 százalékos játékadó mellett mintegy 1,1 milliárd forint játékadót, valamint 791 millió forint koncessziós díjat fizetett. Így 1,9 milliárd forintot fizettek be az államnak. Az új szabályok szerint csak körülbelül 300 millió forintot utalhatnak a büdzsébe.