hvg.hu: Mi az, amit jogosnak tartanak Bokros javaslataiban, és mit vitatnak leginkább?

Miskolczi Norbert: Szeretném megjegyezni, hogy Bokros Lajos, bár hét egyetem gazdasági tanácsából alakult testület elnökeként fejtette ki elképzeléseit, ezeket az egyetemi oktatók és a politikusok többsége elutasítja. Az a hét ember, akinek a véleményét összefoglalta, tekintélyes oktató, de nem rektor, nem az intézmények választott képviselője. Abban igaza van Bokrosnak, hogy túl sok az egyetemünk, főiskolánk, a struktúra szétaprózott, fenntartásuk pazarló. Vitatnánk viszont, hogy a magyar felsőoktatás válságban van. Bokros az amerikai magánegyetemek struktúráját szeretné átültetni a magyar felsőoktatásba, ami szerintünk képtelenség. Az egy főre jutó GDP Magyarországon kevesebb, mint a fele az amerikainak, ugyanakkor az adóteher átlagosan duplája az ottaninak. Míg az USA-ban a tanulmányi hiteleknél évi négy százalékos kamat magasnak számít, nálunk a diákhitel kamata ennek több mint duplája. Véleményünk szerint minden gyengeségük ellenére a magyar egyetemek - összehasonlítva a közép- és kelet-európai országokkal, - nem állnak rosszul. Miközben az integráció és az átszervezés problémáival küszködnek, állják a versenyt Csehország vagy Lengyelország nagy múltú, állami intézményeivel.

hvg.hu: Nem lenne mégis ésszerű, hogy lehetőség szerint, aki vagy akinek családja meg tudja engedni, maga fedezze a továbbtanulás költségeit?

A Bokros javaslatok

Az oktatók bérét döntően a tandíjak fedeznék, ehhez azonban sokkal többet kellene fizetniük a hallgatóknak. Az egységes tandíjat a költségtérítéses képzés szintjére emelnék. A rászoruló, tehetséges fiatalok terheit az állam átvállalná, ez a diákoknak 15-20 százalékát érintené, őket a hallgatói önkormányzat ismerné el rászorulónak. A kutatói munkát a költségvetési források mellett főleg vállalati és nemzetközi pályázatokból biztosítanák. Kivennék az oktatókat a közalkalmazotti jogviszony védettségéből, a hallgatókat és az egyetemi vezetőket pedig jelentős jogosítványokkal ruháznák fel. A tervezet szerint bezárnák azokat az intézményeket, ahol sem az infrastruktúra, sem az oktatás színvonala nem éri el a kívánt szintet. Azok, amelyek az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtanak, kiemelt állami finanszírozást kapnának. A külföldi egyetemekhez hasonlóan, itthon is véle-ményezniük kellene a diákoknak az oktatók teljesítményét, aminek döntő súlya lehetne a tanárok bérezése, illetve előmenetele szempontjából.

M. N.: Jelenleg a felsőoktatásban a helyeknek mintegy negyven százalékát az állam támogatja, hatvan százalékuk költségtérítéses. Bokros Lajos azt javasolta, hogy tanuljanak a hallgatók önköltséges alapon, fizessenek az eddigieknél jóval nagyobb tandíjat, ez alól a diákoknak mintegy tizenöt-húsz százaléka mentesüljön. E javaslatok megvalósulása viszont katasztrofális következményekkel járna.

Jelenleg a legalacsonyabb költségtérítéses tandíj mintegy nyolcvanezer forint egy fél évre, ezt a leendő gyógypedagógusok, logopédusok, tanítók stb. fizetik, akik a végzésük után jelentős társadalmi szükségletet elégítenek ki. A Corvinus Egyetemen viszont az angol nyelvű közgazdász képzés költségtérítéses tandíja négyszázhúszezer forint egy-egy félévre. Az átlagos költségtérítéses tandíj százezer-kétszázezer forint egy félévre, s az itt tanulók nem kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat és szociális támogatást sem, a szállásukról, étkezésükről is maguknak kell gondoskodniuk. Mindezt figyelembe véve, az egyetemi és főiskolai hallgatók létszáma valószínűleg a jelenleginek töredékére csökkenne. Vajon hányan tudnának fél és egymillió forint közötti összeget fizetni egy félévre, hiszen körülbelül ennyi lenne a felemelt önköltséges tandíj? Arról a körülményről sem szabad elfeledkezni, hogy Bokros Lajos jelenleg a Közép-Európai Egyetem vezérigazgatója, és a CEU-nak érdekében áll, hogy minél magasabb legyen a hallgatói által fizetendő tandíj.

hvg.hu: Ám az kétségtelen, ahogy Bokros fogalmazott, a diploma megszerzése az egyén érdeke. Miért az állam legyen a Róbert bácsi, aki ezt finanszírozza?

M. N.: Ez téves megközelítés. A diplomások, bár többet keresnek, többet is adóznak, magas tb-járulékot fizetnek, tehát hosszú távon kifizetődik a képzésük. Azok, akik osztják az ő szemléletét, a felsőoktatást tehertételnek tekintik a társadalom nyakán, a kiváltságosok privilégiumának, amelyet magánegyetemek nyújtanak. Mi ellenezzük a magyar felsőoktatás privatizációját, és azt is, hogy az egyetem az oktatókkal csak meghatározott időre szóló szerződéseket kössön, mert ez egzisztenciálisan kiszolgáltatottá teszi őket. Bokros reformkoncepciója más fenyegetést is rejt. Ha az egyetemek ingatlanvagyonát, mondjuk, állami tulajdonú kft.-k kezébe adják, azt egy idő után el lehetne adni cégeknek vagy magánszemélyeknek, ami elfogadhatatlan a számunkra. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a felsőoktatás fejlesztésének stratégiája, benne az intézmények finanszírozása, gazdálkodása és az irányítása közügy. Ezt a közeli jövőben a HÖOK megvitatja az öt parlamenti párt képviselőivel, a felsőoktatásban dolgozók szakszervezeteivel, a gazdasági tanácsok képviselőivel és szakértőkkel. Több mint egy évig tartó vitasorozatot tervezünk, ahol természetesen napirendre kerülnek Bokros Lajos elképzelései is.

hvg.hu: Jóval pozitívabb a véleményük az új felsőoktatási törvénytervezetet illetően, amelyet a napokban terjesztett a parlament elé Hiller István miniszter.

M. N.: Igen, a tárca hosszasan egyeztetett velünk, bár néhány területen így is hiányérzetünk maradt. Az oktatás minőségi garanciáit szerettük volna a jelenlegi tervezethez képest erősíteni. Javasoltuk, hogy hallgatók egységes rendszer szerint véleményezzék az oktatók munkáját, és a végzettek pályájának követése terjedjen ki hosszabb időre, legalább három-négy évre, úgy, hogy az eredmény érdemi információt nyújtson azoknak, akik arra a pályára jelentkeznek. Az új törvény ezen a területen nem tért ki a részletekre, csak az elvárást fogalmazta meg, és csupán ígéretet kaptunk, hogy egy új munkabizottság 12 hónapon belül kidolgozza a részleteket. De ez is előrelépés az eddigiekhez képest. Azt is üdvözöljük, hogy az egyetemek ezentúl mindenféle gazdasági társaságot, így részvénytársaságot, holdingot is alapíthatnak szellemi tulajdonuk hasznosítására.

Pelle János