A balesetben meghaltak fele nem használta biztonsági övét

Az első három negyedévben több mint 13400 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, ennek 69 százaléka lakott területen belül - olvasható a KSH közleményében. A halálos balesetek száma 12, a súlyos sérüléssel járóké 9 százalékkal lett alacsonyabb az előző évhez viszonyítva. Közúti balesetben 615 személy vesztette életét, 103-mal kevesebb, mint egy évvel korábban. 

Az ittasan okozott balesetek száma viszont 4 százalékkal nőtt: 100-ból 13 alkalommal szerepelt a baleset hátterében az alkohol. Az előző év azonos időszakában 12 esetben. A baleset során meghalt személyek 44 százaléka vétlen volt. A meghalt személygépkocsi-vezetők 56 százaléka, az áldozatul esett elöl ülő utasok 46 százaléka, a hátul ülő utasok 74 százaléka nem használta a biztonsági övet. A közlés szerint a legnagyobb mértékben - közel harmadával - a közúti-vasúti kereszteződésben történt balesetek száma csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A balesetek 61 százalékát személygépkocsik okozták, 11 százalékát kerékpárosok, 9 százalékát teherszállító járművek 6-6 százalékát segédmotoros kerékpárosok és gyalogosok, 5 százalékát motorkerékpárosok, 2 százalékát egyéb járművek, utasok és egyéb okozók - írták. A KSH kimutatása szerint a balesetek 93 százaléka a járművezetők hibájából történt, a leggyakrabban azért, mert nem megfelelően választották meg a sebességet.

Az autópályákon közlekedők január és szeptember között 5 százalékkal több balesetet okoztak, mint egy évvel korábban. A balesetek száma autópályánként eltérően alakult: az M7-esen 16 százalékkal nőtt, az M3-ason 5 százalékkal csökkent. A relatív baleseti mutató az M1-es autópályán volt a legmagasabb (100 kilométerre 48 baleset jutott), és az M30-ason a legalacsonyabb (itt 17 baleset jutott 100 kilométerre). Az autópályákon megsérült emberek 39 százaléka külföldi volt.

Mint a KSH közölte, a balesetek száma Közép-Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, 11 százalékkal. Az ittasan okozott balesetek száma Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön emelkedett a legnagyobb mértében (16 százalékkal), és Közép-Dunántúlon csökkent a leginkább (17 százalékkal).