A történet az egyik állami cég, az Agria bútoripari vállalat 1994-es csődjéig nyúlik vissza. A felszámolási eljárással a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt.-t bízták meg. 1996 májusában a Kossuth Holding eladta a felszámolási vagyont saját felszámolója, Szendrő József cégének, majd még egyszer egy kívülállónak, Balázs István családi cégének ugyanezen év augusztusában. Ám Balázsék a korábbi eladásról semmit nem tudtak. Balázst és feleségét az adásvétellel összefüggő cselekmények kapcsán jogerősen elítélték.

Miután az Agria állami cég megszűnt és Balázsék rájöttek arra, hogy az eladót képviselő Kossuth Holding lényeges információkat hallgatott el előlük, 2007-ben pert indítottak, többek között a Kossuth Holding ellen is.  Csakhogy Balázsék a per indításakor nem tudták, hogy a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. 2003-ban megszűnt. A bíróság ennek ellenére úgy folytatja az eljárást, mintha a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. még létezett volna 2007-ben és azt követően is.

Ebben szerepet játszott az is, hogy 2008-ig senki nem jelezte azt, hogy az Agria korábbi felszámolója már nem azonos a 2002 óta létező Kossuth Holding Válságkezelő és Felszámoló Zrt.-vel, noha a két cégnév rövidítése azonos, mindkettő Kossuth Holding Rt. A Szendrődi József cégét 1995-ben ügyvédként alapító és a Kossuth Holding átalakítását 2002-ben ügyvédként végző dr. Holobrádi Emese a bíróságon 2008-ban azt állította: a Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. jogutód nélkül szűnt meg, ezért megalapozatlan a Balázs vele szemben indított keresete.

A hvg.hu cikkében 2008-ban tárta fel, hogy a már nem létező Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. neve alatt több száz felszámolás futott és fut. Ekkor az is kiderült egy legfőbb ügyészségi állásfoglalásból, hogy a Kossuth Holding Válságkezelő Zrt. 2002-ben törvénysértően került a Pénzügyminisztérium által vezetett felszámolói névjegyzékbe.

A Minda Zoltán vezette Tempo párt később tételes listát készített az érintett cégekről. Ezt a listát eljuttatta valamennyi parlamenti pártnak, ahogy az APEH-nek is, ám a párt úgy ítéli meg: senki nem lépett a feltárt törvénysértések súlyának megfelelően az ügyben semmit.

Mostani keresetében a Tempo párt emlékeztet arra, hogy valamennyi országgyűlési képviselőnek – hivatalos személyként - törvényi kötelessége lenne a tudomására hozott, az igazságszolgáltatás működését is alapvetően érintő súlyos tényállítások kapcsán eljárni. Ahogy Minda Zoltán a hvg.hu-nak ezzel kapcsolatban elmondta: elfogadja, hogy nem minden parlamenti képviselőnek vannak jogi ismeretei, de éppen a súlyos tényállítások miatt a politikusoknak legalább véleményezésre kellene elküldenie valamelyik országgyűlési bizottságnak az iratokat. Szerinte az mindenképpen törvénysértő, hogy bárminemű intézkedés nélkül kerüljenek asztalfiókba a bejelentések.

A Tempo párt szerint a Kossuth Holding ügye kihatással van a párt- és kampányfinanszírozásra, ezért kérte a bíróságtól azt is, hogy ideiglenes intézkedésként a szerintük törvénysértően eljáró pártokat zárja ki a választásból való részvételből. “A Tempo párt álláspontja szerint ez a per a demokrácia igazi próbája, mert a független bíróságnak a másik hatalmi ágakhoz tartozó személyek állítólagos törvénysértéseiről kell döntenie” - mondta Minda Zoltán.