Életem több mint a felét, 32 évet töltöttem már el a HVG-nél. A kicsiny pénzügy rovatnál kezdtem. Akkor érzem magam elememben, ha izgalmas, okos, érdekes és érzelmes emberekkel beszélgethetek, vagy pénzügyi simlisségek és simlisek után nyomozhatok. Szeretek szerkeszteni, főleg fantáziadús fiatalok cikkeit. A HVG integrációja után a nagy kihívás számomra az online világ és az ottani verseny – még tanulom.
A kormány három minisztere beszélt arról, mihez is kezdenek a most felszabaduló EU-pénzekkel. Jut a HÉV és a vasút fejlesztésére, a villamoshálózat bővítésére, egyetemi kutatásra, kkv-knak vagy bérlakásépítésre is. Közben a kormány felülvizsgálja az otthon startos megaprojektek kivételező rendeleteit.
Az utóbbi években a fegyvergyártó és olajipari cégekre érte meg a legjobban tenni, ám a „zöldalapokból” ezeket elvben kizárják. A befektetőkben ma még nagyobb a hozaméhség, mint a felelősség; az online üzletelők a tudatosabbak.
Egyelőre csak fokozza az Otthon Start-os megaprojektek körüli bizonytalanságot az új kormány egyik első határozata: soron kívül felülvizsgál egyes kiemelt beruházásokat. Ki járhat végül pórul? És hogyan lesz ebből több tízezer új lakás?
Megkésve és álságosan teljesítette volna az Orbán-kormány azt az uniós kötelezettséget, hogy hozzáférhető adatbázist működtessen a zárt körű tőkealapok tényleges tulajdonosairól is. Holott azok 2600 milliárd forint közpénzt nyeltek el átláthatatlanul.
A volt jegybankelnök fiának és körének ügyletei zárt körön belül maradhattak volna, ha nincs kormányváltás. A vagyon visszaszerzése azonban jogilag nehéz feladat, ráadásul az érintettek érdekei is ütközhetnek.
Versenyt futnak a NER-es nagyragadozók a Tisza-kormánnyal vagyonuk mentésében. Piaci pletykák szerint a biztosításialkusz-piacot felborító Hungarikum Alkusznál is elképzelhető a tulajdonosváltás.
Maga sem tartja normálisnak, hogy ilyen nagyra nőtt, de ezt nem a kapcsolati tőkéjével, hanem a konkurencia milyenségével magyarázza. A HVG-nek interjút adó Keszthelyi Erik, a Hungarikum Alkusz irányítója ezúttal a Mészáros Lőrinchez fűződő barátságát is árnyalja.
Az új kormány alatt eljöhet az igazság pillanata a bankszektorban is: kiderülhet, hogyan zsarolta őket a hatalom, mennyi pénzt toltak a megbillenő NER-cégekbe, kik az MBH tényleges tulajdonosai. Mészáros Lőrincnek azonban még a kiszorítása is sokba fog kerülni.
Kezdeményeznék, hogy a Tisza-kormány állítsa le mindazokat a nagyberuházásokat, amelyeket az önkormányzat és a helyi lakók érdekeinek a figyelmen kívül hagyásával indítottak.
Elfogadta a XV. kerületi önkormányzat testülete azt az előterjesztést, hogy az új kormány felállása után kezdeményezzék a kormányközeli kavicskirály, Balázs Attila Bayer-csoportja által futtatott Szilas Liget projektet kiemelő kormányrendelet törlését.
Nem tartható fenn az a helyzet, hogy a biztosítási alkuszok piacán egyetlen cég, a részben az ország leggazdagabb emberének tulajdonában álló Hungarikum fölözze le a jutalékok harmadát és a profit felét – vallja Kozma Gábor, a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója.
A múltban világszerte csak egy kicsit teljesítettek jobban a zöldalapok, mint a színtelenek, ám a jövő az övék. A magyar befektetőket a rövidtávú hozamszempontok vezérlik: a befektetési alapokba helyezett pénzből csak minden hetedik forint szolgál zöld célokat.
„Boldog voltam, csodálatos este volt. Megint jó magyarnak lenni” – osztja meg kérdésünkre a választások éjszakájának élményét Bojár Gábor üzletember. Aggályosnak tartja viszont, hogy csekély többséggel is meg lehet ragadni az alkotmányozó hatalmat. Az új kormány egyik első teendője szerinte egy független versenyhivatali elnök kinevezése.
Egyelőre hallgat a Tisza Párt a legnagyobb magyar bankrablásról, a Pallas Athéné Alapítvány kifosztásáról, s a dolgát eddig jól végző Varga Mihályt sem állította célkeresztbe. Határozott fellépést ígért viszont a közvagyont megdézsmálók ellen. A Matolcsy-klán tagjai is sorra kerülhetnek.
Az OTP pénteki közgyűlése után Csányi Sándor bankelnök exkluzív interjút adott a HVG-nek. Nem ért egyet a vagyonadó ideológiájával, de nem keres adóoptimalizáló lehetőségeket. Azt is elmondta, hogy türelmes az új kormánnyal az extraadók kivezetésének ügyében.
Hat pontos pénzügyi „restart” programot javasol az új kormánynak Karagich István, a Blochamps Capital vezetője a gazdaság berúgására, a parlagon fekvő források hasznosítására, a vállalkozói tudatosság és a lakossági öngondoskodás erősítésére. Mindennek az állami szerepvállalás újra értelmezése a feltétele.
Nem az önazonossági törvény, hanem az önkormányzatok alapvető jogainak a helyreállítása védené a helyi közösségek érdekeit. A joggyakorláshoz azonban az is kellene, hogy a pénzek nagyobb része helyben maradjon – fogalmazta meg Csőzik László, mit vár az új kormánytól.
Ezúttal nem akut pénzügyi krízissel szembesül az ország, hanem krónikus növekedési, versenyképességi, bizalmi és morális válsággal, amely tartós lemaradással fenyeget – hívta fel a figyelmet a HVG-nek nyilatkozva Simor András. A kilábalás hosszú folyamat lesz, ám az új kormánynak már rövid távon változtatnia kell az elmúlt években uralkodó gazdaságfilozófián: leszámolni azzal az illúzióval, hogy a jólétet a kormány biztosítja.
A kétharmad birtokában sokat lehet és kell is csinálni – jelentette ki a HVG-nek Felcsuti Péter közgazdász, a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója. Az égető belső ügyek rendezésénél is sürgetőbbnek tartja az uniós kapcsolatok helyreállítását.
Sok sikert kíván az új kormánynak a maga és a MGYOSZ nevében is Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnöke, aki pontokba szedte a HVG számára az általa legsürgősebbnek tartott kormányzati teendőket.
