Schmitt Pált jelöli a Fidesz-KDNP államfőnek

Csütörtök délután hallgatja meg a Fidesz-KDNP-frakciószövetség Schmitt Pál házelnököt, akit Orbán Viktor kormányfő javasolt államfőjelöltnek a kormánypárti képviselőcsoportok számára. A hivatalos jelölés határideje péntek dél, a választás jövő kedden lesz az Országgyűlésben. A képviselők minden valószínűség szerint két jelölt közül választhatnak majd, ők Schmitt Pál és Balogh András. Az új államfő augusztus 5-én lép hivatalba.

Orbán Viktor miniszterelnök-pártelnök Schmitt Pál jelöléséről szóló levelet eljuttatta Lázár János és Harrach Péter frakcióvezetőknek, és arra kérte őket, hogy a frakciószövetség csütörtök délutáni ülésén ismertessék annak tartalmát a képviselőkkel. A bejelentést megelőzően a miniszterelnök szóvivője közölte: Orbán Viktor a döntés előtt konzultált a Fidesz országos elnökségével, megbeszélést folytatott a lehetséges jelöltekkel, és a Fidesz-KDNP-frakciószövetség elnökségével.

A Fidesz hivatalosan június 28-án választja ki jelöltjét, aki most már szinte bizonyosan Schmitt Pál lesz. Már korábbi hírek is arról szóltak, hogy Orbán Viktor a házelnököt akarja államfőnek. Most úgy tűnik, Schmitt Pál házelnök lesz mindaddig, amíg államfővé nem választják.

Balogh Andrást, az MSZP államfőjelöltjét Lázár János, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője hívta meg a frakció keddi ülésére, hogy meghallgassák elképzeléseit. Balogh András Lendvai Ildikó MSZP-elnök, Baja Ferenc szocialista politikus, a szocialisták államfőjelöltjének segítője, Lázár János Fidesz-frakcióvezető, Harrach Péter KDNP-frakcióvezető, valamint Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője társaságában érkezett a képviselőcsoport ülésére. A szocialisták államfőjelöltje az ülésen egyebek mellett azt mondta, nem pártkatonának, nem "dzsungelharcosnak", hanem független, baloldali értelmiséginek tartja magát.

Lázár János hétfőn közölte: a Fidesz-frakció csütörtök délutáni rendkívüli frakcióülés keretében "fontolja meg" Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök javaslatát az államfőjelölt személyéről. Ezt követően péntek délig a frakció megteszi a hivatalos jelölést, majd június 28-án, hétfőn délelőtt "végső döntés születik arról, hogy a Fidesz-frakció a kereszténydemokratákkal szövetségben kit fog támogatni a június 29-i elnökválasztáson". Az MSZP-frakció a hétfői ülésére hívja meg Schmitt Pált, a kormányfő államfőjelöltjét, hogy beszámoljon köztársasági elnöki terveiről.

Schmitt Pál örömmel fogadta el Orbán Viktor felkérését a köztársasági elnöki tisztségre. A házelnök szerdán parlamenti dolgozószobája előtt tett sajtónyilatkozatot, miután a miniszterelnök szóvivője bejelentette, hogy Orbán Viktor Schmitt államfővé jelölését és megválasztását javasolta a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek. Schmitt Pál csupán annyit mondott még: csütörtökön délután a Fidesz-KDNP-frakciószövetség előtt ismerteti az elnöki munkáról alkotott nézeteit, felkészülését, terveit. A politikus további újságírói kérdésekre nem kívánt válaszolni.

Schmitt Pál életrajza

Schmitt Pál 1942. május 13-án született Budapesten. 1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán kapott diplomát, 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár.

1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, kétszer nyert magyar bajnokságot egyéniben. 1965-77 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, s 1970-ben, majd 1971-ben világbajnok is lett.

1965-től a HungarHotels Vállalatnál kezdett dolgozni. 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgató-helyettesévé. A szállodaiparból 1981-ben visszatért a sport területére, a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki. 1983-88-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese volt.

A Magyar Olimpiai Bizottságban 1983-tól főtitkár, majd 1989 óta a testület elnöke. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt. 1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-től a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, 1995-ben a NOB alelnökévé választották, 1999 óta a NOB protokollfőnöke. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999-2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt.

Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, 1995-ben akkreditálták Andorrában is. 1999-ben Svájcban lett nagykövet, s akkreditálták Liechtensteinben is.  2002-ben független jelöltként az ellenzéki Fidesz és az MDF támogatásával elindult az önkormányzati választásokon Budapest főpolgármesteri címéért.  2003-ban belépett a Fideszbe, majd 2003-2007-ben a párt alelnökeként dolgozott. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, az Európai Parlament tagja lett, majd 2009-től az Európai Parlament elnökségének tagja, s egyik alelnöke volt.

2010 áprilisában a Fidesz országos listáján nyert képviselői mandátumot, majd május elején lemondott EP-mandátumáról. 2010. május 14-én a parlament alakuló ülésén a képviselők az Országgyűlés elnökévé választották.